Gyűjtő (Előzetes témakör)

Láncfűrészes, de nem texasi

A megbízás háttere
D. Á. 2006. május XX-én, kb. 11óra körüli időben, egy elektromos hálózatépítő és szolgáltató Kft. alkalmazottjaként munkavégzés közben, egy kikapcsolt 0,4 kV-os elektromos hálózat átépítése során nyolc napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékossággal járó munkahelyi balesetet szenvedett.
A sérültet a munkatársai szállították a munkáltató telephelyére, ahonnan a közben megérkező mentők az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe szállították. A kórházban sérülését ellátták és 7 napos ápolás után otthonába távozott.
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint D. Á. egészségkárosodása 50%-os, ebből a baleseti egészségkárosodás mértéke 38%, amely túlnyomóan üzemi baleset következtében alakult ki, és nem rehabilitálható. Az ezt követő időszakban III. csoportbeli baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült.

A baleset vizsgálatának előzményei
A munkáltató a balesetvizsgálat megállapításai, valamint a tanúmeghallgatások jegyzőkönyvei alapján a balesetet nem fogadta el munkabalesetnek.
D. Á. felesége ezután panasszal élt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Felügyelőségénél a baleset munkabaleseti jellegének megállapítása céljából. A Felügyelőség által lefolytatott vizsgálat alapján a tárgyi balesetet munkabalesetnek minősítették.
Ezt követően a sérült keresetet nyújtott be a Munkaügyi Bíróságra a munkáltatója ellen a balesettel kapcsolatos vagyoni és nem vagyoni kára megtérítésének céljából.

A sérült beadványában az alábbiakat állítja: „Az első fa kivágását kezdte meg F. S., amikor a fűrész felbőgött, és egy rendkívül erős fájdalmat éreztem a jobb lábszáramban. Állítom, hogy K. K. munkavezető kifejezett utasítására fogtam a kivágandó fák törzsét, tehát nem önkényesen vagy tiltás ellenére segédkeztem.”
A munkáltató cáfolta a sérült állítását a baleset lefolyásával kapcsolatban. A Bíróságra benyújtott ellenkérelmében az alábbiakat írta le: „2006. május XX-én L. Zs. munkautasítást adott a szeméttelepen történő munkavégzésre, ezért ment ki a 4 fős munkacsoport. A helyszínen lévő munkavezető, K. K. utasítást adott a 3 kisebb (10-15 cm) akácfa kivágására F. S.-nak. Egyidejűleg utasította D. Á. munkavállalót, hogy hagyja el a munkaterületet, fokozott balesetveszély áll fenn, s mivel neki nincs ott dolga, segíteni sem tud, legyen biztos távolságban. D. Á. a többszöri felszólítás ellenére egy óvatlan pillanatban visszament, sajnos megcsúszott és a mozgó láncfűrész a lábába vágott, miközben F. S. a harmadik akácfát vágta.”

A baleset lefolyásának ismertetése
A munkacsoport vezetője K. K., a tagjai pedig D. Á., L. Zs., K. J., F. S. voltak. Munkafeladatuk a légvezetékes hálózat kiépítése volt. Az elektromos vezeték elhelyezésének során egy akácfa akadályozta a hálózatépítési munkákat. Ezért F. S., a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott benzinmotoros kézi láncfűrésszel elkezdte kivágni a rossz helyen álló fát. „D. Á. segíteni akart neki, de F. S. kétszer is szól, hogy menjen el a területről. D. Á. a figyelmeztetés ellenére mégis odament és a vizes füvön megcsúszott, ekkor a mozgó láncfűrész a jobb lábszárába vágott.”
A baleset körülményeinek feltárására az ügyben igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé.
A feladat a tárgyi munkánál használt, adott típusú, hordozható benzinmotoros láncfűrész kezelésével és használatával kapcsolatos jogszabályi előírások, munkavédelmi követelmények betartásának felülvizsgálata, valamint a baleset bekövetkezéséért felelős személyek munkabiztonsági szabálysértéseinek megállapítása volt. A szakértő feladata az volt, hogy a nyomozó hatóság által feltett kérdések, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján megállapítsa, hogy a balesetet milyen munkavédelmi szabályszegések váltották ki, és kik a felelősök a szabályok megszegéséért.

A balesettel kapcsolatos Jogszabályi előírások felsorolása
1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről
1993. évi XCIII. Törvény a Munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
64/1994. (XII. 15.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról
7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, melléklet
37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, 2. sz. melléklet
36/2004. (IV. 1.) FVM rendelet a 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet módosításáról, a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól
6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről (hatályos 2008. 12. 31-ig)
1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
65/1999. (XII. 22.) EüM együttes rendelet, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei

MSZ EN ISO 12100-1:2004 Gépek biztonsága. Fogalom meghatározások
MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága. Műszaki alapelvek
MSZ EN 60204-1:2006 Gépi berendezések biztonsága, villamos szerkezetei
MSZ EN 292-1:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás elvei
MSZ EN 292-2:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak a kialakítás elvei
MSZ EN 292-2:1991/A1:1997. Műszaki alapelvek és előírások. Alapfogalmak
(ISO 11681-2:2006)
MSZ EN ISO 11681-1:2009 Erdészeti gépek. Hordozható láncfűrészek biztonsági követelményei és vizsgálata. 1. rész: Erdészeti láncfűrészek (ISO 11681-1:2004, tartalmazza a 2007. évi 1. módosítást)
MSZ EN ISO 11681-2:2009 Erdészeti gépek. Hordozható láncfűrészek biztonsági követelményei és vizsgálata. 2. rész: Gallyazó láncfűrészek
MSZ EN 1050:1999. Gépek biztonsága. A kockázatértékelés elvei

A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
 A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértő feladata a baleset helyszínén történt balesetrekonstrukciós vizsgálata alapján az, hogy az alábbi kérdésekre adjon választ.

1. A perbeli H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész használatához szükség van-e szakképzettségre, engedélyre vagy jogosítványra?
A baleset favágási tevékenység végzése közben, 2006-ban történt. Fontos leszögezni, hogy amikor F. S. beindította a motoros láncfűrészt és elkezdte a favágási munkavégzést, az már ún. favágási tevékenységnek minősült. A 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről még hatályban volt (2008. 12. 31-ig).
A munkavédelmi tevékenység célja a munkavégzés biztonságos körülményeinek kialakítása, ezért nem a munkáltató ágazati besorolását vizsgálja. Ebből adódóan a fenti jogszabály arra a munkavégzési tevékenységre vonatkozik, amivel megvalósult a favágás, mint erdészeti tevékenység a hálózati hibaelhárítás közben.
 Az 1993. évi XCIII sz. törvény a munkavédelemről (Mvt.) 51. § (1) előírása: A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez, megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. (3): Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben – előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.

Nem lehet elhallgatni, hogy itt a nagy kérdés az, hogy ezt úgy kell-e érteni, hogy ha az OKJ-vizsga elő van írva a motoros láncfűrész kezeléshez, akkor a munkáltató tehető-e felelőssé, ha a dolgozó balesetet okoz e tevékenységével, mert nincs megfelelő szakismerete a gép kezeléséhez. Megítélésem szerint a mellékelt előírások ezt egyértelműen leírja.
A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés azonosító száma: 21 6280 02, a szakképesítés megnevezése: motorfűrész-kezelő, hozzárendelt FEOR szám: 8125.
A 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról (3. sz. melléklet, a benzinmotoros láncfűrész kezelők szakmai követelményei) szerint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele:
- minimum 6. évfolyam alapfokú iskolai végzettség;
- a 21. életévet betöltött férfi (iskolai rendszeren kívüli képzés esetén);
- a munkakörre megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A munkaterület rövid jellemző leírása: a motorfűrész-kezelő erdő- és mezőgazdaságban 6 cm-nél nem vastagabb fák döntését, egyéb fák nyesését, darabolását végzi. A motorfűrészt a gazdaság egyéb szféráiban is használhatják – például ács-állványozók, tűzoltók, parkgondozók, útszegély karbantartók stb. – a biztonsági szabályok betartásával. A vibrációs ártalom fokozott lehet helytelen használat esetén.

A H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész használatához (legalább) motorfűrész-kezelő szakképesítés szükséges. A 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet, az Erdészeti Biztonsági Szabályzat Mellékletének 2.4.2. pontja előírása szerint (a baleset idején hatályos jogszabályozás) motorfűrész kezelésére 1990. december 31-ig erdészeti szakmunkás képesítéssel vagy motorfűrész kezelői jogosítvánnyal rendelkezők, 1991. január 1-jétől csak motorfűrész kezelői jogosítvánnyal rendelkezők jogosultak. Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat függelékében kerül rögzítésre az, hogy azok a további szakmai végzettségek, amely alapján a jogosítványt - kérelemre - ki kell adni, a következők: okleveles erdőmérnök, erdőmérnök, erdész technikus, erdészeti gépésztechnikus, erdészeti gépész, erdészeti szakmunkás, fakitermelő.
Tehát a mezőgazdasági, erdészeti és építési ágazatban dolgozók részére kötelező a motoros láncfűrész használatához Motorfűrész-kezelői jogosítvány.

2. Milyen előírások vonatkoznak ennek a géptípusnak a használatára és karbantartására?
A H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész Használati utasítása tartalmazza a gép, kezelési, használati, karbantartási és a munkavédelmi utasításait.
A benzinmotoros láncfűrész használatára vonatkozó előírásokat a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet, az Erdészeti Biztonsági Szabályzat írja elő (a fontosabb előírások kiemelése következik, a teljesség igénye nélkül). Az erdészeti üzem területén a munkagépek vezetését, kezelését csak olyan dolgozók végezhetik, akik az adott rendeltetésű gépre a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványt megszerezték, vagy megfelelő üzemi oktatásban részesültek és erről igazolást kaptak.
 Tisztítási munka közben minden munkásnak önállóan, kisegítő nélkül kell dolgoznia. A kivágás alatt lévő fa magasságának másfélszeres távolságában, de a fa tövétől mért legalább 10 m-en belüli biztonsági körzetben csak a munkát végző tartózkodhat. A fakitermelés megkezdése előtt a vágásvezetőnek a munkásokkal minden új vágásterületen ismertetnie kell a technológiai, műveleti utasításokban foglaltakat.

(Amennyiben érdekli cikkünk folytatása, ide kattintva előfizethet szaklapunkra, így a legfrissebb lapszámokból is böngészhet!)

2010.06.02 07:43