Hirdetés
Az alábbi tartalom archív. Az esetleges hiányosságokat (képek, táblázatok stb.) kollégáink folyamatosan pótolják!

Csatlakozástechnikai kérdések

Hozzászólások a www.vgf.hu/villany fórum-oldaláról.

Tisztelt Fórumozók!
Régi építésű (alumíniumvezetékekkel szerelt) lakásomban szeretném a csavaros, porcelánbetétes elosztót kicserélni. A kereskedelemben kapható műanyag elosztókban a nulla és a védőföld bekötésére réz csatlakozósínek szolgálnak. Tudomásom szerint ezekbe az alumínium vezetékek nem köthetők be. Mit tanácsolnak? Frici

Szerintem - ezt a tapasztalat is bizonyítja - aki nem tudja, hogy hogyan kell alkalmazni a vezeték összekötőket, az inkább maradjon a tűnél és a cérnánál. Például az összekötő tökéletesen akkor tudja átadni a megfelelő áramerősséget, ha az mindenben megfelel a gyártó által kért kritériumoknak (blankolási hossz, keresztmetszet). Csakhogy ezzel ellentétben sokszor találkozok olyan kötésekkel, ami első ránézésre is rossz! Nem húzzák vissza a vezeték belehelyezése után a vezetőrészt, pedig az összekötő belsejében a kiképzés - aki már szedett szét ilyet, az tudja - olyan, hogy a köröm belevág a vezető felületébe, ezáltal biztosítja a kötés pontosságát. De persze hozzá kell tennem, hogy a 2364 szab. egy módosító, hozzátevő, értelmezhetetlen, javaslatokkal teli zagyvaság, nem korrekt. Visszatérve a témára, a vezeték összecsavarása is van olyan jó leforrasztva, mint a vezeték összekötő, de ez az én tapasztalatom. T.T.

Tisztelt T. T. úr!
Köszönöm a válaszait és a segítségét. Annak ellenére, hogy nem vagyok villanyszerelő, azért teljesen műszaki analfabéta sem. Az összecsavart Al-Cu kötéssel már voltak kellemetlen tapasztalataim. Leforrasztani az Al miatt pedig nem lehet. Arra gondoltam, hogy az Al vezetékre érvéghüvelyt húzok, és így kötöm be Cu (bronz) sínbe. Ezzel a közvetlen Al-Cu átmenetet elkerülöm. Erről mi a véleménye? Frici

Tisztelt Frici!
Al-Cu-ra is van megoldás, nem biztos, hogy a szakmabeliek jó szemmel fogják olvasni, de biztos, bevált. Ne egyszerre próbálja leforrasztani, hanem külön-külön blankolja fel mindkét vezetéket az alumíniumnál. Vigyázzon, hogy ne okozzon sérülést a vezetőn, a fém tiszta maradjon (csillogjon a felülete), a rézvezetéket pedig ónozza körbe egyenletesen addig, amíg már nem lát rajta rézszínt! Ügyeljen arra, hogy mindig hosszabb legyen az ónozás, mint a blankolt Al hoszsza, így elkerülheti az érintkezést! Utána csavarja össze, aztán hajtsa félbe a kötést, és helyezzen rá gyantás zsugorcsövet, úgy, hogy letakarja a szigetelést is, érjen túl a kötésen, meleg fogóval a túllógó részt nyomja össze erősen! Ha a szigetelésnél megjelenik a gyanta, akkor már jó a kötés szigetelése. És kész. Eddig mindig bevált ez a módszer. T.T.

Viszont teljesen szabálytalan és nemkülönben tűzveszélyes! Óva intek mindenkit, hogy kövesse az előbbi módszert. Maradjon meg mindenki a szabványosság ösvényén, és alkalmazzon szabványos összekötő-elemeket. Az is bevált módszer a gyakorlatban! Üdvözlettel: Safety

Safety-nek üzenem!
Nem ez a tűzveszélyes, hanem az, amit egy-két kolléga megenged magának a szakmában. Elszomorító, hogy ilyen dolgok egyáltalán előfordulnak, és a lelkiismeretes szakik csak második emberként lépnek fel baj esetén, mert a kedves tulajdonosok csak őket hívják, hiszen a szakbarbár nem oldotta meg a dolgot. Szóval ez a kis ötlet csak egy átmeneti megoldás, utána jön az egész vezetékrendszer cseréje (legalábbis nálam igen), ha tudsz jobbat, szívesen elolvasom. T.T.

Valamikor régen a kezembe akadt egy elektromossággal foglalkozó szaklap. Mint szakmabeli, átlapoztam, és meglepődtem, hogy az első magyarországi szabvány, amely 1913-ban lett megalkotva és 1914. január 1-jén lépett hatályba, már tiltotta a forrasztott kötést! Megállapította, hogy 1 A feletti áramerősségnél problémák léphetnek fel a kötés minőségében. Nagyon érthetően le volt írva az indok. Én személy szerint, ha a szükség úgy hozza, sorkapocsban kötöm az alu- és rézvezetéket, arra törekszem, hogy a kötést lehetőleg légmentesen leszigeteljem. Erre előszeretettel alkalmazom a vulkanovát, vagy ha lehetőségem van, a gyantás zsugorcsövet. Naberk

15 éve használunk forrasztott kötéseket, semmi, még egyszer mondom, semmi gondunk se volt vele, rézről beszélek. És többször találkoztunk inkább vezeték- összekötős hibával, mint azt gondolnád. Szóval nekem senki ne magyarázza, hogy van ennél jobb megoldás, és nem szándékozok ebbe a témába vitatkozni: mindenki higgyen abban, amiben akar. T.T.

Tisztelt Uraim!
Vagy egyes emberek nem villanyszerelők itt, vagy véletlenül az "ablakzsiráfot" olvasom, és az ovi jut az eszembe! Alumínium és réz összekötésére az egyedüli alkalmas eszköz a rugós kötőelem, az összes többi: időzített bomba (4 mm2-ig), felette vannak más, nem elterjedt, de létező megoldások!  Amennyiben az 1,5 mm2-es vezetéken nem 20-25 ampert szeretnének kergetni... Sajnos, a fent említetteknek látszólag ellentmond az aluvezeték kötésekor fellépő kiolvadás ténye, égés történt már több esetben is! Ettől eltekintve, kevesebb alkalommal, mintha a Cu-vezetőt összecsavartuk volna az Al-vezetővel! A sorkapcsok olyan fajtái, amelyek futtatottak és nyomólaposak, talán kevésbé okoznak kárt... Zárszóként tehát: használjuk a szabványos kötőelemeket, és próbáljuk a gyártókat jobb belátásra bírni, miszerint ha ők hibáznak, azt azért el kellene ismerni, ha mégoly nehéz is. A felelősség őket is terheli, sőt! Rabszolga

Rabszolga Úr-nak!
Ha a két vezető között olvadás lépne fel (ezek szerint mindenki emiatt tartózkodik a forr. kötéstől), az már régen rossz, kedves kolléga, mert ott valaminek a terhelhetősége, felvett max. áramerőssége stb. nem lett figyelembe véve. Szóval erről csak ennyit. Különben csak 1,5 mm2-re és 2.5 mm2-re használjuk. Az Al-Cu megoldás meg nem végleges, hanem átmeneti megoldás, és a kedves tulajdonost erre mindig figyelmeztetjük. T.T.

Kedves Rabszolga!
Köszönöm, hogy a véleményeddel a segítségemre keltél! Már én is hangot adtam annak az érzésemnek, hogy amatőrök között vagyunk. Sok hozzászólás az ezermester barkácsújság fórumán sem állná meg a helyét, nemhogy szakmai tanácsként ezen a fórumon. Jómagam hatósági szakértőként sem most léptem le a falvédőről, de elképesztő, hogy szakmai tanácsként miket lehet olvasni ezen a fórumon. A sodrott kötésekről csak annyit, hogy gyakorlat ide vagy oda, egy tűzesetnél a tűzvizsgáló, amikor meglátja az első sodrással készült vezetékkötést, már le is zárja a vizsgálatot elektromos kötéshibára (szabálytalan kivitelezésre) való hivatkozással. Nincs az a bíróság vita esetén, aki ezt ne venné figyelembe. Továbbra is az a véleményem és javaslatom, hogy mindenki alkalmazzon az adott körülményekhez legjobban illő, de szabványos összekötőelemeket a vezetékkötések kialakításánál, és ne improvizáljon! Üdvözlettel: Safety

Tisztelt Safety!
Egyetértek! Van azonban valami, amit a teljesség kedvéért el kell mondanom. A réz vezető kötése sodrottan nem szabványos, ez igaz, viszont leforrasztva valószínűleg soha, semmi baja nem lehetne mechanikai igénybevételnek ki nem tett helyen. Ettől eltekintve én sem alkalmazom, csupán kíváncsi lennék a tűzvizsgáló véleményére, hogy egy ilyen esetben miért? Rabszolga

Tapasztalatom szerint 2-2,5 cm hosszú összesodort rézvezető kötése teljes hosszában leforrasztva - pl. egy lakás elágazódobozában, ahol nincs mechanikai igénybevételnek kitéve - teljesen megbízhatónak bizonyult.
Tisztelettel: D. P.

Tisztelt Kollégák!
A forrasztott kötést a szabvány tiltja. A sodrott kötést pedig ideiglenesen engedélyezi. Volt néhány kolléga, akinek ezt felvetettem, mire az volt a válasz, hogy a nemzeti szabvány önkéntes. Sajnos azt már elfelejtették elolvasni, hogy kivétel azon szabványok, amelyeket egyéb jogszabály kötelezővé tesz. Példaként szoktam felhozni az MSZ 274-et, amelyet a 2/2002. BM rendelet szó szerint beemelt. Kíváncsi volnék, hogy miként magyaráznák meg a megrendelőnek, ha a felülvizsgáló a "610-es" jegyzőkönyvben hibaként jelölné a forrasztott kötést, a tűzoltó pedig nem engedélyezné az épület használatba vételét. Nem minden megrendelő fogadja el a kivitelező által javasolt felülvizsgálót. A rutinosabbak a kivitelezés után teljesen ismeretlen felülvizsgálót alkalmaznak. Mindenesetre, ha valaki betartja a szabványt és úgy történik probléma, akkor az baleset. Amennyiben eltér a szabványtól, emlékezetem szerint a törvényalkotó úgy nevezi, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. A bíróságon pedig nem kollégák beszélgetnek, hanem jogászok! Ők csak a száraz tények és előírások szerint döntenek. Őket nem érdekli, hogy valami 15 éve bevált vagy sem! Ennyit a szabványokról és a jogszabályokról. A magánvéleményem is az, hogy nem jó a lágyforrasztott kötés. Az összesodort rézvezetőket üzemi hőmérséklet fölé kell melegíteni, hogy a forrasztó ón megolvadjon, majd a fémtiszta rézvezetők közzé beengedünk egy második fémet, amelynek jóval rosszabb a vezetőképessége. Ha az időt vesszük alapul, akkor kb. 15-20 egységnyi idővel tovább tart, mint a szabványos megoldás alkalmazása. Tisztelettel: K. J.

Tisztelt Olvasók, Hozzászólók!
Nem gondoltam, hogy ilyen indulatokat szabadítok föl az általam föltett kérdéssel, amely a Cu-Al kötés lehetőségét firtatta. Azzal teljesen tisztába vagyok, hogy Cu- és Al-vezetéket közvetlenül összekötni, összesodorni nem szabad. Tehát az alapkérdésem nem ez volt. Megpróbálom pontosítani: adva van egy kiselosztó, 4 db kismegszakítóval. A fogyasztásmérőtől érkező bejövő vezeték Al (25 A), a lakásba elmenő vezetékek (4x6 A) szintén Al. A fázisvezetők a kismegszakítókba köthetők, itt nincs probléma, hogy Al. De – és erre irányult a kérdésem - a nulla és a védőföld bekötésére (közösítésére, elosztására) a kiselosztó csavaros Cu elosztókapcsokat tartalmaz. Ebbe hogyan lehet biztonságosan az Al- vezetéket bekötni (sehogy, ez a legegyszerűbb)? Kettő probléma is van: az egyik az Al-Cu átmenet, a másik pedig, hogy a csavar könnyen elvágja az Al-vezetéket, és nem rugalmas csatlakozás, ami az Al szempontjából kritikus. Az első kérdésem megfogalmazásakor úgy gondoltam, ez egy mindennapi kérdés, hiszen az országban tízezrével vannak Al-vezetékekkel szerelt lakótelepi lakások. Nem az 1920-as évekből maradtak ránk, hanem a ´70-es, ´80-as, ´90-es években épültek. A fentiek miatt úgy gondoltam, hogy a szakemberek ilyen problémákkal nap mint nap találkoznak. Tehát nem márkákról és vezetékek összesodrásáról van szó. Könnyű azt javasolni, hogy ki kell cserélni a lakás teljes vezetékezését. De aki látott már ilyen lakást, az ezt kétszer is meggondolja. Ezekben a lakótelepi lakásokban ugyanis nem csövekben mennek a vezetékek (amiből könnyű az Al-t kihúzni és Cu-t behúzni helyette), hanem le van vakolva vagy kábelcsatornában megy a tapéta alatt, esetleg a padló szintjén. Bár a csere a legkorrektebb megoldás, de egy cseréhez az egész lakást fel kell dúlni. Vésni, tapétázni, felszedni a padlószőnyeget, parkettát.... Lehet, hogy ezzel a problémával nem is szoktak foglalkozni, hanem egyszerűen bekötik az Al-t a Cu- sínbe, és ez csak nekem probléma! Frici

Mindenkinek, mindenkihez!
Hmm....hogy is van ez? A szabvány nem engedi a forrasztott kötést, de ideiglenesen engedi a sodrott kötést...hmm. Mondja már meg nekem valaki, hogy egy lakásszerelésnél meddig tart egy ideiglenes kötés ...hmm. Hát akkor most mi is a helyzet? Én nem kötözködni akarok, hanem megtalálni a legjobb megoldást. Mit szólna, ha leforrasztanám disszuval... hahahah. T.T

"Frici" és K. J. levélíróknak a forrasztott kötésekről!
Az MSZ 2364 szabványsorozat magyarázatos kiadásának az MSZ 2364-520:1997 526.2. pontjának dőlt betűs szövegének második mondata ezt írja: "A lágyforrasztások mechanikai igénybevételnek (nem csak húzásnak és hajlításnak, de nyomásnak sem!) nem ellenállóak, ezért alkalmazásuk kizárólag mechanikai tehermentesítésük mellett megengedett." Akkor most a szabvány szerint tilos vagy nem tilos? Tehát feltételek mellett megengedett! Üdvözlettel: D. P.

Üdvözlet mindenkinek!
A kötéstechnológiai kérdésekre visszatérve lenne néhány hozzáfűznivalóm. Az első, hogy a villanyszerelői gyakorlat (sajnos) azt mutatja, hogy a szabványkövetés, illetve az új technológiák alkalmazása nem divat Magyarországon. Személy szerint sajnálom. Ezért fordulhat elő, hogy sok igen tisztelt szakember nem tudja elfogadni, hogy a forrasztott kötést lehet helyettesíteni, ha úgy tetszik. Aki szeret pepecselni a pákával, lelke rajta. Azért egyvalamit át kell gondolni: ha forrasztunk, akkor forraszanyagot diffundáltatunk a vezeték anyagába. Ezért annak hasznos keresztmetszetében csökkenés lesz. Így lesz egy 1,5 mm2-es Cu-vezetőből kb. 1 mm2-es! Ennek következménye, hogy kb. 15 A helyett a kötés már csak 10-12 A-t fog tudni átvezetni! (Persze nem vizsgáltam a kérdést komolyabban, de a józan paraszti ész sokszor segít.)

A másik dolog, ami szemet szúrt nekem, a kötés elszigetelésének kérdése. Mi az, hogy rátekerek egy kis szigszalagot? Hol élünk? Az őskorban? Okok. Tegyük fel, hogy amikor felcsavarjuk, jó a szigetelés. De ilyenkor kívánom annak az embernek, hogy 20 év múlva szereljen fel az adott hálózaton egy 30 mA-os áramvédő-kapcsolót! Remélem, túlórázik vele Ő is, ahogy engem szívatott meg egy ilyen kötés. A kötésmelegedéséről nem is beszélve. Ami a szigszalagot összetartja, az ragasztó. Én nem bízom az ilyen "ragasztókban", és kész. Amúgy a forrasztott kötésnek itt jön a hátránya: a szigszalag - forrasztás páros miatt leégett már néhány kötés. (Nem a forrasztás jön szét, csak a szigetelés.) Javítottunk már néhányat. A halálom, mikor csavart alukötést találok szigszalaggal. Már nem a ´70-es években élünk! Ráadásul az alu-t már nem preferálja sem a szakma, sem a szabványok. Egy szónak is száz a vége: sok minden lehet jó kötés, ha az gondosan, az aktuális igényeknek megfelelően lett elkészítve. De gondoljunk a szigetelés tartósságára. Nem csak addig kell jól üzemelni valaminek, amíg átadják az épületet. J. Róbert

Várjuk észrevételeiket!



Témakör: Biztonságtechnika

Hozzászólások  

 
0 #1 azzo 2012-11-11 08:30
"na itt mindenki mondott mindent, csak a kérdésre nem válaszolt senki!!!:-)"
Idézet
 
 
0 #2 azzo 2012-11-11 08:35
én egy szürkés színű krémmel kentem be a kábelt ,és az egész kötést ahova az alu kábelt csatlakoztattam ...de már nem tudom a krém nevét , és nem is ellenőriztem , hogy bevált -e.
Idézet
 
 
0 #3 Vincent 2012-11-12 09:09
http://www.wago.com/cps/rde/xchg/SID-53EFFEF9-579F0672/wago/style.xsl/hun-383.htm

Ímla a csodakrém... Minden esetre nem javasolt összekötni a két elemet mert az oxidáció miatt válik tűzveszélyessé... Másrészről én is most akarok egy ideiglenes megoldást mégpedig egy plusz fali lámpa elhelyezésére... nekem is az a probléma, hogy régi építésű a ház és alu vezetékes de falon kívül vezetem a mennyezettől a fali lámpáig a réz vezetéket a bekötését pedig vagy wago-val vagy sorkapoccsal fogom megoldani... nem hinném, hogy probléma lenne vele addig a pár hónapig míg kialszom téli álmom és felkelés után nagy lendülettel neki nem esek az átvezetékezésne k :)
Idézet
 
 
0 #4 Vincent 2012-11-12 09:17
Jah végülis a lényeg lemaradt... Tehát a kontaktpasztáva l lehet megoldani a kötést plusz egy wago-val... amúgy hallottam valami legendát egy misztikus sorkapocsról a mi tudomisén milyen ötvözetből készül és abban lehet alut és rezet összekötni mert nincs közvetlen érintkezés ezzel ki lenne iktatva a nagy galvanikus külömbség... de ezt vagy mordor tüzében edzették vagy nemtudom de interneten nem leltem rá konkrét példát...

Minden esetre ebben az esetben módosul a szállóige:

"Amit nem lehet megoldani szigetelő szalaggal azt meg lehet kontakt sprével(pasztáv al)..."

További szép napot...
Idézet
 
 
0 #5 attilav 2013-09-17 15:02
A szobámba levő dobozba wagora cseréltettem
a kötéseket a munkahelyem villanyszerelőj ével.
Panel mmfal kábelek áthúzni nem lehet. A ház 73-as
eddig ősszecsavart szövetes szigszalaggal betekert
kötések voltak, mondta is a szerelő hogy rövidek
a dobozba a kábelek azért meg wagoztattam,
de a szigetelés olyan vastag a kábelen hogy a wagoba
nem megy bele, csak a vezetőér, nagyon nm mert vágni
a kábelekből mert rövidek, valahol egy ujjbegynyi kábelszakasz csupaszon maradt a wago előtt, leszigszalagozt a de mégsem vagyok teljesen nyugodt.
Ezek régi vastag szigetelésű mmfal 1.5 kábelek.
Van olyan wago/weidmüller amibe ennek a szigetelése
belefér?
Idézet
 

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Ezt láttam 

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/3949491.jpg

Egy kiboruló bögre

Egy kiboruló bögre tartalmát formázza ez a különlegesen formatervezett asztali lámpa.

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/1629812.jpg

Fali polc

Fali polcba integrált világítótestek: a fény kiömlő tejeskávéként borítja be a szobát.

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/4722973.jpg

felvillanó villanykörte

A felvillanó villanykörte mindig is nagy ötletek szimbóluma volt, ezt továbbgondolva született meg az agyat formázó izzó, amely igazán inspiráló hatású lehet egy dolgozószobában.

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/1781874.jpg

lapos izzó

A lapos izzó az esztétikai módosításon túl, tárolási és szállítási téren nyújt előrelépést, emellett kevésbé törékeny, mint hagyományos elődei.

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/4967605.jpg

dallamkörte

Az eszköz első pillantásra megegyezik a jól megszokott villanykörtével, ám a „dallamkörte” a fluoreszkáló fényen túl zeneszóval tölti meg a szobát, így kiválthatja a robUsztus hangfalakat, és láthatatlan hangforrásként szolgálhat használójának.

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/1852351.jpg

Szerinted típusvizsgált

Az MSZ EN 60439-1, az elosztók gyártására vonatkozó szabvány megerőszakolására láthatunk példát. Beküldő: Böröndi János

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/1293592.jpg

Anyósnak birkózógép

Nincs védelem a dugaljon (burkolat). A védővezető a nulláról (kék) van leágaztatva, ami tilos! A nulla toldott (csavarva), ami szintén tilos. Egy kapocsba kettő vezető van csatlakoztatva, ez is tilos! Arról nem is beszélve, hogy ilyen keresztmetszetnél Al vezetőt használni tilos! Beküldő: Mihály János

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/9823313.jpg

Csavart kötés: dobjuk át az el

Itt is csavart kötés van, ami tilos. Szürke jelölésű vezető van használva nullának vagy PE-nek, ami szintúgy tilos. PE (Z/S) és nulla (kék) vezető van összekötve, ami tilos. Réz és alumínium vezető van összekötve, ami tiltott. Továbbá ilyen keresztmetszetnél Al használata tilos! Beküldő: Mihály János

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/8991055.jpg

. Lazulás-légköz-ív-hő

Nem húzták meg a csavart (amit rendszeresen utána kellene húzni, pláne Al vezetéknél), ilyenkor légköz, ennek következtében elektromos ív keletkezik. A hegesztés is így működik, csak ott – a villamos alkatrészekkel ellentétben – hasznos az így keletkező kb. 1000 °C. Beküldő: Csákvári Miklós

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/2607686.jpg

Át a falon

Ha nincs a közelben dugalj és a hosszabbító sem elég hosszú, nézzük meg mi van a másik szobában. Beküldő: Veresegyházi Béla

http://www.villanyszaklap.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/2476847.jpg

• 7. Valahol a fővárosban

A budapesti bérházak pincéinek 99 százalékában ugyanez a kép fogad... Beküldő: Csákvári Miklós