Egy kapumozgató motor hibanaplója
2011/12. lapszám | Ledneczki László | 63 071 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Manapság egyre több kisegítő elektromos eszköz vesz minket körül, főleg az új építésű, modern lakóparkok, családi házak környezetében. Még be sem léptünk a kapun, máris egy elektromos kapumozgató áll rendelkezésünkre, melyet a technikának köszönhetően akár a mobiltelefonunkról is vezérelni tudunk. Sajnos az ember alkotta eszközök körében semmi nem tart örökké. Néha ezeket a technikákat is javítani kell, de miként is álljunk hozzá? Amennyiben laikus felhasználók vagyunk, úgy bizonyosan nem rontunk el semmit, ha csak szemrevételezzük a meghibásodást. Általánosságban az előző telepítő céget vagy szakembert nem lehet már megtalálni, tehát csak abból dolgozhatunk, amit látunk. Sajnos a hibakeresés egy külön szakma is lehetne, mely erősen összefügg a telepítéssel: sok fejtörést okozhat, még akkor is, ha jártasak vagyunk benne. A cikkben több hibakeresési trükköt mutatok be a kapumozgató rendszerek területén.
De először is nézzük meg, hogy milyen szerszámokra van szükség az ilyen feladatok elvégzéséhez? Mindenképpen legyen nálunk a csavarhúzón, fogókon kívül mérőműszer is, vagy digitális multiméter. Manapság néhány ezer forintért már komolyabb típust is kaphatunk, de az egyszerűbbek is rengeteg hasznos funkcióval rendelkeznek. Az azonban nagyon fontos, hogy jó és ne lemerült elemmel használjuk, mert a feszültség és áram mérése különben nem lesz hiteles. Hangsúlyozandó, hogy háromfázisú rendszerek esetében nem elég a fázisceruza, gondoljunk például egy tengelyvég- motor tápellátásához szükséges mérésre. Legyen nálunk feltétlenül blankoló fogó is, mert a rövid kábeleket, pl. a falból kiálló rövid vezetékeket nem szabad megtépni, nehogy kiszakadjanak.
Továbbá legyen nálunk forrasztópáka is, és az ehhez szükséges segédanyagok. Ellenben az egyik legnagyszerűbb eszközt magunk is elkészíthetjük: ez két 100 W-os izzóból álló próbalámpa, melyet sorba és párhuzamosan is tudunk kötni. (Célszerű egy kis dobozkát beszerezni, és arra ráépíteni az egész konstrukciót egy kapcsolóval együtt, így kompakt lesz a kiszerelés. A két izzó azért kell feltétlenül, mert 400 V-ot egy izzó nem viselne el.) Nos, néhány egyszerű trükk következik, kezdjük az elején! A legrémisztőbb dolog az, hogy nincs olyan hiba, amely magától megjavulna. Először is kérdezzük ki az üzemeltetőt vagy a tulajdonost, hogy mikor jelentkezik a hiba, melyik napszakban, vagy esetleg nem időjárás-, illetve hőmérsékletfüggő-e a hibajelenség. Nézzünk egy egyszerű példát. A kapumozgatók egyik biztonsági eleme a fotocella. Általános hiba az, ha a felhasználó nem tudja bezárni a kaput, ellenben az gond nélkül kinyílik, ha megnyomja a távirányítót – de ez a hiba csak reggel jelentkezik.
A fotocella egy adóból és egy vevőből áll. A kettő között egy infravörös fénysugár létesít kapcsolatot. Ugyan a szemünkkel ezt nem látjuk, de egy egyszerű kamerás mobiltelefonnal azonnal ellenőrizhető az adó működése.
Tartsuk bekapcsolt kamerával a telefont az adó infravörös diódájához közel, és a kijelzőn meglátjuk, hogy világít-e (ezt a trükköt akár a biztonságtechnikában, a kamerarendszereknél, az infra fényvetők ellenőrzésére is használhatjuk, de hétköznapi szituációban a TV távirányítóját is ellenőrizhetjük vele). Ellenőrizzük a vevőt! Kattog a reléje? Nos, ez nem jelent semmit. Vegyük le a fedelet, és mérjük ki a kontaktust. Egy fontos dolog: minden kötést feszültségmentes állapotban szabad csak elvégezni! Kizárólag a relékimenetet kössük le a rendszerről, húzzuk meg a sorkapcsot, mert a csavar feje nem érintkezik az alsó sorkapocs-résszel!
Mérjünk rá a csavar fejére az ellenállás méréshatárában. A műszernek zárt kontak- tus esetén 0,5-1 ohm értéket kell mutatni. Amennyiben egy változó, 20-80 ohmos értéket mérünk, akkor megvan a hiba. A fotocella vevőjében lévő relé elkopott, ki kell cserélni. Egy hasonló ördögi hiba is kísér(t)het bennünket, általában telepítéskor. A motor üzemkész, már csak a hálózatra kell rákötni. A csatlakoztatás után a kismegszakítót felkapcsoljuk.
A motor vezérlése alaphelyzetbe kerül, az infrasorompó jól működik. Viszont amikor jelet kap a vezérlés, akkor ugrik egyet a motor, vagy épp semmit nem csinál, és egy pillanatra „elmegy minden” a vezérlésről, majd egy másodperc múlva visszatér a normál kerékvágásba. Hm? Ilyenkor jön jól a próbalámpa.
Terheljük le a hálózatot a motor bekötésénél. Amint rákapcsoljuk a próbalámpa 200 W-ját, máris szemet szúr, hogy nem világít teljes fényerővel, esetleg pislog, zizeg stb. Ellenőrizzük a betáplálási pontot, a tápfeszültség nem jut el a motorhoz. Ez életveszélyes hiba is lehet, egy rosszul bekötött dugaszolóaljzat is okozhatja, amelybe egy fogyasztó van bedugva; nulla-szakadás stb. Addig ne is folytassuk a telepítést, míg meg nem találjuk a hibás bekötést vagy vezetéket. Ellenőrizzük a védőföldelést is: a motor nem üzemeltethető földelés nélkül!
Ismét egy visszatérő hiba: csak búg a kapumozgató motorja, ellenben az egyik irányban megfelelően közlekedik. Itt feltételezzük, hogy a kapu kiváló állapotban van, a görgők újak, a zsanérok nem lógnak stb. A hálózati, 230 V-os a kapumozgató belső motorjára jellemző, hogy a vezérlés nem tartalmaz nagy méretű transzformátort, továbbá a motor lemezelt vasmagból áll, nincs szénkeféje, és minimum három kivezetése van. Ez egy rövidre zárt, forgórészű aszinkronmotor. Mért van három kivezetés? A fő- és a segédfázis két tekercs, melyek egyik pontját a motorban összekötik. Mérjük ki a két tekercset!
Mivel szimmetrikus motorról van szó, tehát mindkét irányban működtetve van, ezért a két tekercs ugyanolyan. Kössük ki a tekercseket, és szintén ellenállás üzemmódban mérjünk rá a tekercsekre. A mért érték típustól függően 200-500 W értékű motornál 30-10 ohm. Melyik a tek/ptrercsek közös ere? Mérjük meg mind a három lehetőséget (három vezetéknél értelemszerűen három mérési érték lesz). Ahol a kétszeresét kapjuk az értéknek, az a két tekercsvég, a harmadik üresen lógó ér a közös. Ha a tekercsek jók is, testzárlat még fennállhat. Ezt műszerrel nem tudjuk kimérni!
Ellenőrizzük a földelést a motoron. Vegyük elő a próbalámpát, és csatlakoztassuk az egyik pontját a fázisvezetőhöz. A másik pontjával érjünk a motor testpontjához. Az izzóknak fényesen kell világítani. Figyelem, ha a rendszerben érintésvédelmi relé van, akkor annak ki kell oldani az érintkezés pillanatában! Ne érjünk a motorhoz kézzel méréskor! Most mérjük a motort. Vegyük le a testpontról a mérőzsinórt, és csatlakoztassuk a motor egyik tekercskivezetéséhez. Méréskor ne érjünk a vezeték végéhez szabad kézzel, és legyünk nagyon körültekintők! Amennyiben a lámpa kigyullad, vagy halvány fénnyel világítani kezd, akkor a motor tekercselése testzárlatos. Ki kell cserélnünk az állórészt. Háromfázisú motornál hasonlóképpen járjunk el, válasszunk egy fázist, kössük rá a próbalámpát, majd mérjünk úgy, mint az előzőekben. A testzárlat általában vihar utáni másodlagos villámláskor következik be.
A három fázis meglétét is könnyen megmérhetjük; állítsuk sorosra az izzókat, majd a két fázis közé állítva kissé halványabb fénnyel fog világítani mindkét izzó: ezt ismételjük meg mind a három fázis esetében! Az izzók azért jó „műszerek” itt, mert terhelik a hálózatot. Egy kéziműszer belső ellenállása olyan nagy, hogy a szabadon lógó, be nem kötött vezetékre csatlakoztatva is mutathat feszültséget. Hasonló a helyzet a fázisceruzánál is: előfordul, hogy halvány fénnyel világíthat egy le nem testelt motor házára téve is. Ügyeljünk erre a jelenségre! Ha a tekercsek jók, mégsincs meg a kellő nyomaték, akkor a motorhoz tartozó kondenzátor a felelős. Egy hasonló értékű, minimum 450 V-os kondenzátor cseréjével megoldódik a probléma.
A kapumozgató vezérlésében a teljesítményszabályozást egy triac félvezető biztosítja. Ez egy nagyon népszerű alkatrész, a beltéri változtatható fényerejű állólámpától a fénymásolókig mindenhol alkalmazzák. Olcsó, megbízható. Ha ez az alkatrész meghibásodik, akkor zárlattal van dolgunk. Tehát, ha azt tapasztaljuk, hogy a szárnyaskapu szárnyai között megszűnik az eltolás, és egyszerre kezd nyitni, zárni a berendezés, akkor pontosan ez a probléma okozója. Gyakori még az is, hogy a főáramköri relé érintkezői beégnek, összeragadnak, és csak nyit vagy zár a kapu: mindezen hiba a félvezetőre vezethető vissza. Ebből az alkatrészből célszerű néhányat beszerezni: elektronikai alkatrészüzletekben kapunk ilyet, kb. 70-100 Ft-ba kerülnek, tehát magunk is lecserélhetjük a hibás alkatrészeket, ha van egy kis gyakorlatunk. Tíz évnél idősebb vezérlések esetén inkább az „elgyengülés” jelensége lép fel, ekkor ugyanis a triac félvezető gyújtóalkatrésze fárad el. Ez szintén cserélhető, hat lábú, DIP-tokos alkatrész vásárlásával.
Az összes hibajelenséget nem lehet papírra vetni, ezeket nekünk kell kitapasztalni: az biztos, hogy mindig lesz új a nap alatt, tehát ahogy változtatnak a gyártók a termékeiken, úgy jöhetnek elő újabb hibák a gyakorlatban, de a mérések ugyanazok maradnak. Röviden szólva, az egyetlen orvoslási mód a megfelelő tapasztalat megszerzése.