Vezetékek vizsgálata I.
2011/3. lapszám | Taba Gábor Bruszniczky Balázs | 11 350 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Szaklapunk új sorozatot indított a tavalyi esztendőben: a TÜV Rheinland InterCert vizsgálóintézettel együttműködésben populáris, széles körben alkalmazott épületvillamossági termékek bevizsgálását végezzük el. Olvasói felvetésre ez alkalommal a villa...
Szaklapunk új sorozatot indított a tavalyi esztendőben: a TÜV Rheinland InterCert vizsgálóintézettel együttműködésben populáris, széles körben alkalmazott épületvillamossági termékek bevizsgálását végezzük el. Olvasói felvetésre ez alkalommal a villanyszerelésben nélkülözhetetlen „alapanyagra”, a vezetékekre fókuszáltunk: konkrétan 3x1,5-es MBCU vezetékekből állítottunk össze vizsgálati programot.
■ Előzmények
Elengedhetetlennek tűnik fel az, hogy néhány szót ejtsünk a vizsgálat tárgyát alkotó vezetékminták beszerzésének körülményeiről. A témaválasztás alapjául szolgáló, ismételt és számos forrásból eredő megállapítás szerint a kábelek, vezetékek területe az, ahol nagyon sok ismeretlen eredetű, beazonosíthatatlan, kérdéses szerkezetű és anyag-összetételű termék kerül(t) kereskedelmi forgalomba. A beszerzést ez alkalommal is úgy folytattuk le, hogy termékmintákat kértünk be kereskedő vállalatoktól, illetve ha bizonyos típusok nem voltak elérhetők, akkor kísérletet tettünk megvásárlásukra. Külön nehézséget okozott az, hogy a vizsgálóintézet által igényelt, 10 méteres vezetékszakaszt csupán néhány helyen bocsátották rendelkezésünkre (a normál kiszerelés a 100 méteres tekercs).
Már nagyobb problémát jelentett az, hogy előzetes piaci körképünk szerint a kereskedők meghatározó része nincs is tisztában azzal, hogy milyen gyártmányú terméket tart (ergo: nem rendelkezik naprakész ismeretekkel az általa raktáron tartott vezetékek fontosabb műszaki paramétereiről és a forgalomba hozatalhoz szükséges dokumentációról). Jellemző volt az az eset is, hogy a szakkereskedés pultos kollégájának szóbeli tájékoztatása szerint „valami török” termékből tud mintát biztosítani, valójában azonban egy standard magyar vezetékből vehettük át a kérdéses mennyiséget. Számos helyen próbáltunk felvilágosítást kérni a vezetékek köpenyén található információkkal kapcsolatban: sajnos kevés készséggel találkoztunk, és például az „NYM-J”, „(N)YM-J” vagy „YM-J” jelölések műszaki tartalmával kapcsolatban teljes tanácstalansággal találkoztunk. Nem sokat segítettek az egyes vezetékgyártók internetes honlapjai sem: csak elvétve találtunk magyar nyelvű információkat, illetve a magyarországi disztribúció fellelhetősége sem volt pontosan beazonosítható. Végül is, tapasztalatunk szerint a „nyílt” kereskedelmi kínálatban túlnyomórészt a jelen vizsgálatra bocsátott 4-5 kábeltípus lelhető fel. Természetesen jól tudható, hogy ennél jóval több gyártmányt építenek be a szerelők: ennek megfelelően arra kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben a feltüntetett vezetékeken túlmenően más típusokkal is találkoznak, úgy ezeket juttassák el szerkesztőségünkhöz, és a későbbiekben más, forgalomban lévő vezetéktípusokkal együtt azokat is bevizsgáltatjuk.
■ Eredmények
Az első problémára a vezetékek jelölése hívta fel a figyelmet: egyes gyártók a német szabvány (DIN VDE 0250-204), mások az osztrák (ÖVE K-41) szerint, megint mások „kevert” módon határozzák meg a termékek besorolását, így találkozhatunk NYM-J, (N)YM-J, YM-J jelölésekkel is. (Talán kevesen tudják, hogy az „N” a német normára, az „Y” a PVC-szigetelésre, az „M” a köpenyre, míg a „J” a vezetékszínezésre, a zöld-sárga ér meglétére utal.) A vizsgálatoknál mindazonáltal a magyar és a német szabvány értékeit vettük figyelembe. A táblázatot áttekintve első helyen a vezető ellenállása paraméternél szembeötlő az, hogy a Draka és a „no name”, 395110 I termékek nem teljesítették az elvárásokat: a max. 12,1 ohm/km értéket meghaladó paramétereik alapján „nem megfelelő” minősítést nyertek. Az érszigeteléseknél egyik termék sem teljesítette a magyar szabványban megfogalmazott 0,7 mm-t, a német szabvány megkövetelte 0,6 mm-t azonban csupán a TF Kable múlta alul. A köpeny átlagos falvastagságánál azonban egyik termék sem felelt meg sem a hazai, sem a német szabvány által megfogalmazott kritériumoknak (1,2 és 1,4 mm). Némileg megnyugtató azonban az, hogy a 2000 V-os feszültségpróbán valamennyi mintavezeték „megfelelt” minősítést nyert.
 |
 |
 |
 |
 |
|
| TF KABLE | NKT CABLES | PRYSMIAN | DRAKA | 395110 | jelű | |
| Típus megjelölés | NYM-J 3x1,5 mm2 | (N)YM-J 3x1,5 mm2 | YM-J (N05VV-U) 3G1,5 mm2 | (N)YM 3x1,5 mm2 | 3x1,5mm2 |
| Minősítések: | GOST R jel | “B” jel | ÖVE jel | - | - |
| Vezetőellenállása: 20 °C-on (ohm/km) barna ér: kék ér: zöld / sárga ér: | 12,08 12,07 12,03 | 11,87 11,82 11,86 | 11,98 12,04 12,07 | 12,21 12,41 12,38 | 12,22 12,41 12,25 |
| Követelmény: max. 12,1 ohm/km | megfelelő | megfelelő | megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő |
| Szigetelés átlagos falvast0 align=tragsága (mm): barna ér: kék ér: zöld/ sárga ér: | 0,5 0,5 0,5 | 0,6 0,6 0,6 | 0,6 0,6 0,6 | 0,6 0,6 0,6 | 0,6 0,6 0,6 |
| Követelmény a magyar (európai) szabvány szerint: (MSZ 1166-14) minimum 0,7 mm | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő |
| Követelmény a német szabvány szerint: (DIN VDE 0250-204) minimum 0,6 mm | nem megfelelő | megfelelő | megfelelő | megfelelő | megfelelő |
| Köpeny átlagos falvastagsága (mm): | 1 | 0,9 | 1,1 | 1 | 1 |
| Követelmény a magyar (európai) szabvány szerint: (MSZ 1166-14) minimum 1,2 mm | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő |
| Követelmény a német szabvány szerint: (DIN VDE 0250-204) minimum 1,4 mm | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő (Az ÖVE K-41 osztrák szabvány szerint nincs kiértékelve) | nem megfelelő | nem megfelelő |
| 2000 V-os feszültségpróba a kész vezetéken | megfelelő | megfelelő | megfelelő | megfelelő | megfelelő |
A vizsgálatról
A kábelek, vezetékek vizsgálata rendkívül szerteágazó, összetett és időigényes folyamat: jelen esetben csupán a gyorsan és költséghatékonyan elvégezhető ellenőrzések kerültek sorra. A villamos paraméterek közül elvégezték a vezetékek ellenállásának mérését, illetve a 2000 V-os feszültségpróbát, valamint az egyéb vizsgálatok közül a szigetelés és a kö-peny vastagságának mérését. De mellőzni kellett olyan meghatározó tulajdonságok ellenőrzését, mint a lángállóság vagy a repedésállóság, s nem kerülhetett sor például a mechanikai vizsgálatokra vagy az öregítés utáni szakítóvizsgálatra.
