Navigálás a változó előírások tengerében III. Most már tényleg horgonyt fel!
2012/7-8. lapszám | Rátai Attila | 16 011 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mielőtt továbbmennénk a dokumentálás fejtegetésében, pár sor erejéig időzzünk el a villamos berendezés szigetelési ellenállás mérésénél.
A cél az, hogy bizonyítsuk, hogy az aktív vezetők (L1, L2, L3, N) és a földelt védővezető (PE) között megfelelő a szigetelési ellenállás (az aktív vezetők között csak tűzveszélyes helyeken kell mérni). Ezt háromféleképpen lehet megvalósítani (figyeljük meg az 1. ábra I.-II.-III. részét és a kitöltés módjait az 1. táblázatban).
- eset: Ebben az esetben az összes aktív vezetőt (L1, L2, L3, N) rövidre zárjuk, viszont a fogyasztókat, transzformátorokat le kell választani, különben „tököt” mérünk. (Ha a „bennfelejtett” fogyasztó ellenállása nagyobb, mint 1 M , a szabvány által előírt értéket tudjuk produkálni, de szakmailag megkérdőjelezhető a tevékenykedésünk.) Természetesen a leválasztás nem a kapcsolókkal történik, mivel az összes vezetékszakaszt mérni kell. A SELV, PELV, villamos elválasztásokat és a mágneskapcsolók által leválasztott áramköröket leszámítva egy méréssel az egész villamos berendezés szigetelési ellenállás- mérése elvégezhető. Ezt akkor célszerű alkalmazni, ha fogyasztók még nincsenek létesítve. Az aktív vezetők közti mérésre (szürke mezők) nincs szükség. Mivel a mérésnél az összes aktív vezetőt rövidre zártuk, csak egy mezőt kell kitölteni. (Feltételezzük, hogy a műszer méréshatára 1000 M , és a műszer végkitérésben van, illetve nem felejtjük el, hogy a műszer hiába ír ki -t vagy >1000 M -ot, a jegyzőkönyvbe a mért értéket kell beírni, ami végkitérésnél a műszer méréshatára.)
- eset: A II. esetben a fogyasztókat nem kell leválasztani. Azonban itt minimum két mérésre van szükség (PE-L1, L2, L3 és PE-N). Mivel a mérőfeszültség 500 V, fontos ellenőrizni, hogy a 230 V-os fogyasztókat nem károsítja-e az L-PE, illetve N-PE közé kapcsolt 500 V. Mivel a mérésnél csak a fázisvezetőket zártuk rövidre, és a PE-N-t külön mértük, két mezőt kell kitölteni.
- eset: Itt a II. esethez hasonlóan kell eljárni a fogyasztókkal kapcsolatban. Minimum 4 mérésre van szükség (PE-L1, PE-L2, PE-L3, PE-N). Mivel itt a négy aktív vezetőt külön mértük le a PE-hez képest, négy mezőt kell kitölteni.
Távoli eset
A táblázat ezen sorai arról árulkodnak, hogy a kolléga íróasztal mögül, telepatikus úton végezte el a mérést. Végül nézzünk meg egy példát (2. táblázat). A főelosztóban elvégeztük a mérést, úgy döntve, hogy a három fázisvezetőt és a nullavezetőt elválasztva végezzük el a mérést. A két mágneskapcsoló által leválasztott egyfázisú áramkört is külön meg kellett mérni.
Végre hurokimpedancia…
Most nézzük meg a legismertebb érintésvédelmi mérést, a hurokimpedancia-mérést, amit nevezünk hurokellenállás-mérésnek is. Az MSZ HD 60364-6:2007 a Táplálás önműködő lekapcsolásának nevezi. Természetesen egy cikkben nem lehet részletesen mindenre kiterjedően kifejteni a témát, ehelyett pár általános hibára, az új szabványokra vonatkozó változásra szeretném felhívni a figyelmet.
Először számolunk…
Ha szeretnénk hurokimpedanciát mérni, előtte meg kell határoznunk a maximális értékét. Erre azért van szükség, mert kellően alacsony hurokimpedancia-érték kell ahhoz, hogy zárlat esetén kellően nagy áram tudjon kialakulni ahhoz, hogy a védelem az előírt időn belül megszólalhasson. Az előírt hurokimpedancia meghatározására több módszer létezik. Bármelyik módszert hívjuk segítségül, mindenképpen ismernünk kell a kioldó szerv jellemzőit (típus, névleges érték, kioldási karakterisztika). Az MSZ HD 60364-6:2007 szerint a kioldási idők is változtak. Ez függ például attól, hogy TN vagy TT rendszerről, illetve végáramkörről vagy elosztóhálózatról van-e szó. Az MSZ HD 60364-6:2007 61.3.6.1 a), 1) szerint: TN rendszerek esetében a hibahely-hurokimpedancia mérésének alternatívájaként, „ha rendelkezésre állnak a hibahely-hurokimpedancia vagy a védővezetők ellenállásának számításai, és a berendezés lehetővé teszi a vezetők hosszának és keresztmetszetének megállapítását, akkor elég a vezető folytonosságának ellenőrzése.” Az egyik módszer az, amikor a gyártó által közreadott karakterisztikából meghatározzuk, hogy a kívánt kioldási időhöz mekkora zárlati áram tartozik. Ohm törvényével a maximális hurokimpedancia meghatározható. Azonban elterjedtebb megoldás az tényező használata. A 3. táblázat használatával az előírt hurokimpedancia meghatározható, ezt az értéket kell összevetni a mért értékkel, majd elvégezni a minősítést.
Mennyi lehet a maximális hurokimpedanciája egy 16 A-es „C” kismegszakítóval védett világítási áramkörnek? A táblázatból láthatjuk, hogy TN rendszer esetében =10. In=16 A. Zs=U0/Ia. (Ia=In x ). Tehát Zs=230/160 =1,44 . Hogyan számoljunk, ha a kismegszakítót 16 A „D” karakterisztikájúra cseréljük? A táblázatból látszik, hogy ez esetben =20, tehát Zs=0,722 . Egy beugratós kérdés. Mennyi a maximális hurokimpedanciája ugyanennek az áramkörnek, ha dugaszolóaljzat is van rajta? Mivel 20 A-ig beltéren maximum In=30 mA áram-védőkapcsolót kell iktatni a dugaszolóaljzatos áramkörökbe, a maximális hurokimpedancia Zs=U0/30 mA=7,666 k . (Nem felejtettük el, hogy áram-védőkapcsoló után – ha annak hatásosságát egy pontban már igazoltuk – nincs szükség hurokimpedancia-mérésre, csak a védővezető folytonosságának ellenőrzésére.) Ne lőjünk öngólt! Az előírt hurokimpedancia-értéket megadni felesleges – ezt rosszul megtenni 0:1, a 90. percben. Itt rögtön felmerül egy hiba és felesleges munka: mivel a jegyzőkönyvben és az alapdokumentációban is rögzítettük a figyelembe vett szabványokat, nem szükséges a jegyzőkönyvben megadni a kívánt értéket. Sokszor hiba azonban, hogy az amúgy feleslegesen megadott érték rossz.
Mi mit véd?
Azt minden szakember tudja, hogy minden elosztónak van érintésvédelme. Ez azt jelenti, hogy minden elosztó betáplálásának hurokimpedanciáját meg kell mérni, és minősíteni kell. Ahogyan az előbbiekben láttuk, ehhez a leágazás kioldószervét figyelembe kell venni, azonban gyakran előfordul, hogy elfelejtik, hogy egy elosztó érintésvédelmét nem az elosztóban található biztosító látja el, hanem az elosztót megtápláló vezeték biztosítója. Ne felejtsük el az elosztók betáplálását kimérni (összes fázist), figyelembe véve, hogy az elosztó érintésvédelmét a leágazás védelme látja el, amely nem az elosztóban található, hanem az elosztót tápláló leágazás kezdetén. Főelosztó esetében ez vagy a Geyer-szekrényben található, vagy – rosszabb esetben – ez a kioldószerv a transzformátor primer vagy szekunder védelmi szerve. Akármi is a helyzet, az érintésvédelmi felülvizsgálónak utána kell járnia, mert enélkül nem lehet a jegyzőkönyvet elfogadhatóan elkészíteni. Ha alelosztót mérünk, akkor a hurokimpe-dancia kívánt értékének meghatározásához az alelosztó leágazásának védelmét kell figyelembe venni, ami az adott alelosztó „előtt” levő elosztóban található. (Látjuk, mekkora baj lehet abból, ha egy megszakító beállítását önkényesen, a tervezővel való egyeztetés nélkül megváltoztatják, vagy egy késes megszakítót lecserélnek nagyobb értékűre?)
Áram-védőkapcsoló, a haver… vagy mégsem… vagy mégis…
MSZ HD 60364-6:2007 61.3.6.1. Műszeres vizsgálatok – Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával – Általános előírások – a) pont 1) és 2) bekezdés megjegyzései. „Lekapcsoló eszközként I n
Az áram-védőkapcsolót szeretjük, mert leegyszerűsíti a mérést és a jegyzőkönyv elkészítését, de nem szeretjük, mert külön el kell készíteni az ÁVK-k mérési jegyzőkönyvét, és ellenőrizni kell a meglétüket.
Az ÁVK ellenőrzéséhez hozzátartozik még a tesztgombbal való háromszor egymás utáni ellenőrzése, és az eszköz épségéről szemrevételezéssel való meggyőződés. Ne felejtkezzünk el a CE jel meglétének ellenőrzéséről sem. A különböző hibaáramokhoz tartozó kioldási idők ellenőrzése a berendezés első ellenőrzésének elvégzésénél csak használt ÁVK beépítésénél követelmény. (Időszakos ellenőrzésnél már szükséges az áram-védőkapcsolók leoldási időinek vizsgálata is.) Egy lehetséges megoldást a jegyzőkönyvre a mellékletben láthatunk. Fontos megjegyezni két kivitelezéssel kapcsolatos gyakori hibát, amiket a felülvizsgálónak fontos észrevenni. Az egyik az, hogy az áram-védőkapcsolót kifelejtik a dugaszolóaljzatokat is tartalmazó áramkörökből. A másik, hogy az MSZ HD 60364 sorozat pár speciális helyen is előírja alkalmazásukat. Ilyen például az MSZ HD 60364-7-701:2007 szerinti fürdőhelyiségek világítási áramkörei. Ahol a dugaszolóaljzatok és a világítási áramkörök külön áramkörökön vannak, az ÁVK-k rendszeresen kimaradnak a világítási áramkörökből.
Rövidített jegyzőkönyv – mikor ne?
Ehhez nézzük meg először, mit ír a jogszabály: 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 2. § j) pontja szerint a szabványossági felülvizsgálat „az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményeinek kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. Tehát amit mérni, azt rögzíteni is kell. A rövidített jegyzőkönyv lényege az, hogy nem kell tartalmaznia az összes érintésvédelemre kötelezett villamos szerkezet tételes felsorolását. A rövidített jegyzőkönyvben csak azok a villamos szerkezetek szerepelnek, amelyek érintésvédelme nem megfelelő, illetve azok, amelyeken kritikus hurokimpedanciát mértünk. Kritikus hurokimpedanciájúak azok a szerkezetek, amelyek egyazon kikapcsoló szervhez tartozó áramkörben a legnagyobb – de még megfelelő – hurokimpedanciájúak.
Rövidített jegyzőkönyv: segítség a megrendelőnek, többletmunka a készítőnek
Az MSZ 4851-1:1998 szabvány 3.4-es szakasza is részletesen foglalkozik a rövidített jegyzőkönyv elkészítésének módjával és feltételeivel. Az egyik ez: ”Az MSZ 172 szerinti rövidített jegyzőkönyvben fel nem tüntetett vizsgálati eredmények hitelesnek tekinthetők, ha írásbeli rögzítésük a helyszínen, a méréssel egyidejűen, kézírással történt, és kielégítik a következő formai feltételek mindegyikét: folyamatos oldalszámozású füzet, tintával vagy golyóstollal történő bejegyzés, keltezés, javítás esetén a javított részek olvashatók stb.” Vagyis, ha valaki rövidített jegyzőkönyvet ad át a megrendelőnek, kell lennie egy teljesnek is, amit vagy szintén átad, vagy őrizhet. De jó! A mérési pont: „közlekedő 10 db lámpatest” megnevezés már csak azért sem megfelelő, mert azt rögzíteni kell, hogy melyiken mérték a kritikus hurokimpedanciát. Összefoglalva: a rövidített jegyzőkönyv készítése megengedett, de csak akkor, ha mellette elkészítik a részletes előírásoknak megfelelő munkanaplót is. A rövidített jegyzőkönyv a megrendelőnek, illetve a jegyzőkönyv alapján a javításokat elvégzőnek jelent könnyebbítést – a jelentést elkészítőnek semmiképpen. Tehát mikor ne készítsünk rövidített jegyzőkönyvet? Ha ezzel a magunk dolgát akarjuk megkönnyíteni.
Kettős vagy megerősített szigetelés
Logikus, hogy az ilyen érintésvédelmi móddal megáldott szerkezeteket is tételesen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. Azonban a felülvizsgálónak nem kell a szerkezetet megbontania csupán azért, hogy a szerkezeten belül fellelhető PE vezetőn hurokellenállást mérjen. Miért is tenné? Ha 200 000 millió gigaohm a négyzeten is a hurokellenállás, a kettős szigetelés vagy megerősített szigetelés érintésvédelmi módhoz nem szükséges védővezető. Mit kell akkor ellenőrizni? Egyrészt azt, hogy a szerkezet tényleg a védővezetőt nem igénylő érintésvédelmi módú-e. (Kettős négyzet jel megléte.) Másrészt szemrevételezéssel meg kell győződni arról is, hogy a szerkezet ép-e. (Van műanyag borítású, de védővezetőt igénylő – I. év oszt. – szerkezet is. Természetesen ebben az esetben a felülvizsgálónak akár a szerkezet megbontásával is, el kell végeznie a mérést.)
EPH – hurokellenállás???
Sokszor látunk összeférhetetlen párosítást a jegyzőkönyvekben. EPH: hurokellenállás xy értékkel. Mivel alapesetben az EPH a nem villamos szerkezetek kiegészítő érintésvédelme, nem szükséges – ha jobban belegondolunk, értelmezhetetlen is – EPH-hálózatba bekötött szerkezeteken hurokellenállást mérni. Egy réz vízvezeték, vagy egy fürdőkád, esetleg egy vasajtó vagy egy tartály semmiképpen sem védővezetőt igénylő érintésvédelmi móddal megáldott villamos szerkezet. Természetesen, ha a szemrevételezés során felülvizsgálónak kétségei támadnak az EPH hatásosságát illetően, mindenféleképpen érdemes műszeres vizsgálatot végezni.
Pár hiba és egy kis ismétlés
- Adjuk meg a lekapcsolószerv összes szükséges jellemzőjét (hely; névleges kioldási áram; karakterisztika; ha kell, beállítás; tervjel stb.).
- Ne feledjük el, hogy bár a táplálás önműködő lekapcsolásának jegyzőkönyve az alapdokumentáció melléklete, de attól különálló egész. Ez azt jelenti, hogy az alapdokumentációtól függetlenül a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos összes feltételnek meg kell felelnie. (Ki, mit, mikor, hol, mivel mért.)
- A hurokimpedancia-mérés feszültség alatti munkavégzésnek számít. Nem lehet egyedül végezni. A segítő fel van tüntetve a jegyzőkönyvben?
- Ha már feleslegesen megadtuk az előírt értéket, helyesen számoltuk ki?
- Áram-védőkapcsolók után nem szükséges hurokimpedancia-mérés.
- Ne felejtsük el az áram-védőkapcsolók mérési jegyzőkönyvét.
- Rövidített jegyzőkönyv készítése: meggondolandó.
- Az összes érintésvédelemre kötelezett szerkezetet tételesen fel kell sorolni – érintésvédelmi módtól függetlenül.
- Az elosztók betápjait kimértük? A megfelelő kioldó szervet vettük figyelembe a számításnál?
- Az összes lapot aláírtuk, dátumoztuk?
- Biztosítottuk a dokumentáció egységét és megbonthatatlanságát?
Nem könnyű feladat a dokumentálás. Láttam ötvenezer forintért elvállalt, több mint egy tucat üzlethelyiséget magában foglaló kisebb üzletház jegyzőkönyvét (inkább jegyzőgányolását), 50 ms-os kioldási idejű ÁVK-kal, sormintaszerűen ismétlődő érintési feszültségekkel, elosztók betáplálásának értékeit nem tartalmazó adatokkal – megfelelt minősítéssel. Személyes véleményem, hogy a magyarországi vállalkozók terheinek könnyítése többek között a lelketlen, felelőtlen kontárok szakmából való kivágását jelenti. De ez a cikk nem az ő számukra íródott. Azoknak próbál segítséget nyújtani, akik tisztában vannak azzal, hogy érintésvédelmi felülvizsgálókként szó szerint élet és halál felett döntenek, amikor egy kivitelezéshez az aláírásukat adják. Sorozatunk következő részében a SELV/PELV/Villamos elválasztás érintésvédelmi mód ismertetéséről és dokumentálásáról lesz szó.