Szabványok

Navigálás a változó előírások tengerében II.

2012/6. lapszám | Rátai Attila |  16 941 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Jéghegy már a kikötőben?! Miért mondhatjuk, hogy jéghegy van egy kikötőben, 30 fokban? Az érintésvédelmi dokumentációk készítői az esetek több mint 90 százalékában olyan dokumentálási hibát követnek el, amely már eleve elfogadhatatlanná teszi a minősítést. A probléma a következő: a kábelek szigetelési ellenállásának mérését keverik a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérésével. Legelőször is nézzük meg azokat a különbségeket, amelyek egyértelműen elkülönítik ezt a két vizsgálati módszert. Ezek után részletesen megbeszéljük ezeket a pontokat.

Tekintsük át röviden a kábelvonalak MSZ 13207 szerinti dokumentációjának részét alkotó kábelvonalak vizsgálati jegyzőkönyvének tartalmát. Most csak kisfeszültségű kábelek mérésével foglalkozunk, igencsak dióhéjban. Jelenlegi cikkünknek nem célja az MSZ 13207 részletes ismertetése, csak azon részeit tárgyaljuk, amelyek érintik az MSZ HD 60364-6 szerinti dokumentációt.

A mérés tárgya

Erősáramú kábel meghatározása „(a továbbiakban kábel): az a villamos energia átvitelére használt termék, amelyet a rá vonatkozó termékszabvány közvetlenül földbe fektetésre is alkalmasnak nyilvánít, és a vezetőjét névleges keresztmetszet, szigetelését névleges feszültség megadásával jellemzi, alap terhelhetősége – az MSZ 13207-3 vagy a vonatkozó termékszabvány szerint – szabványosítva van”. Alapvetően, amitől a kábel kábel lesz az MSZ 13207 szerint, az, hogy alkalmas-e közvetlenül földbe fektetésre. Tehát az NBCU (NYM-J), MT – nem fektethetők közvetlenül földbe – nem kábelek, és így ezeken nem kell a kábelekre vonatkozó szigetelési ellenállásmérést elvégezni. (Ezeket a szakzsargon kiskábeleknek hívja, azonban pontosabb a kábelszerű vezeték elnevezés.)

A mérés módja, menete

Már utaltunk rá, hogy a mérés módja változik a kábel szerkezeti kialakításától függően. Alapelv, hogy minden egyes ér szigetelési ellenállását meg kell mérni. Mérőfeszültség 1-4 kV, mutató állandósult állapota, de min. 1 perc múlva leolvasva.

R_számított =R_mért × l × n
R_mért mértékegysége: MΩ
l mértékegysége: km
R_számított mértékegysége: MΩ × km
Ha R_számított > R_táblázat,
akkor a minősítés: MEGFELEL

A mérést a következőképpen kell elvégezni:

1. erenként árnyékolt (radiális) kábel esetében a vizsgált ér vezetője és az árnyékolása között,
2. nem radiális kábel esetében a vizsgált ér vezetője és a köpenyszerkezet fém szerkezeteivel összekötött többi vezető között,
3. árnyékolás nélküli kábel esetében a vizsgált ér vezetője és a többi ér egymással összekötött vezetője között kell a mérést végrehajtani.

Eredmények kiértékelése

A minősítés a következőképpen történik: az erek szigetelési ellenállásainak abszolút értéke szerint. A mért szigetelési ellenállás M -ban vett értékét meg kell szorozni a kábelszakasz hosszának km-ben vett értékével, és a kábel hőmérsékletéből táblázat alapján számított korrekciós tényező (n) értékével. Az így kapott Rszámított értéknek minimum a szabvány által táblázatban megadott – a kábel paraméterei alapján meghatározott – értékűnek kell lennie.

Pár buktató

A mérést végző és dokumentáló kolléga elég sok nehézséget tud okozni magának azzal, ha nem figyel pár dologra a mérés és a dokumentálás során. Ezek közül hármat szeretnék megadni röviden. Mind a három hibával a saját hajóját lékeli meg a vizsgáló.

Értékek rögzítése

Az egyik hiba, hogy a mért értéket nem pontosan adja meg, hanem a pontos érték közlése helyett kisebb-nagyobb jelet használ. Előfordulhat, hogy az értékre végtelent ad meg. Ez két okból kifolyólag is kerülendő. Az egyik az, hogy a jegyzőkönyvekben pontos, ellenőrizhető, számszerűen kiértékelt eredményeket kell feltüntetni. (Kivételes esetekben lehet matematikai operációs jelekkel „tarkított” mérési eredményeket jegyzőkönyvben rögzíteni). A másik ok, hogy a mért értékkel számításokat, többek között osztást, szorzást is kell végezni. Ebben az esetben az eredmények értékelhetetlenek lesznek. Mit tegyünk, ha a műszer ezt jelzi ki? – kérdezhetné bárki. Ha a mért érték a műszer méréshatáránál nagyobb, akkor a műszer méréshatárának megfelelő értéket kell rögzíteni. (Például, ha a kijelző >1000 M -ot mutat, akkor 1000 M -t, vagy, ha -t, akkor a műszer méréshatárát, amelyet a gyári adatok adnak meg.

Méréshatár

Másik hiba, hogy a kábelek szigetelési ellenállását nem elég nagy méréshatárú műszerrel végzik, és ezért a rövidebb kábelszakaszoknál lehetetlen – a műszer méréshatárából adódóan – a megfelelő (szabvány által minimálisan elfogadható) értékeket produkálni. Tegyük fel, hogy 20 0C-on (n= 1) mérek egy 5x16-os, 1 kV-os, 30 m hosszúságú kábelt 1000 M -os méréshatárú műszerrel. Ekkor a mérési jegyzőkönyvbe maximum 1000 M -ot írhatok. A probléma kiderül a következő kis számításból: ebben az esetben minimum 1667 M -os méréshatárú műszert kell alkalmazni. Ha ugyanez a kábelszakasz mondjuk 13 m-es a hőmérséklet pedig 16 fok, akkor a minimálisan szükséges méréshatár 7542 M !

R_mért=1000 MΩ ; l=0,03 km; n=1
R_számított=R_mért × l × n=30 MΩ × km
R_táblázat=min. 50 MΩ × km
R_számított > R_táblázat
A feltétel nem teljesül!!!

Ez a nehézség egyébként azért merül fel, mert ÉV vagy kifejezetten villamos berendezés és kéziszerszám szigetelési ellenállása mérésének céljából készült műszerrel mérnek a kollégák kábeleket is – amely műszerek méréshatára általában nem több 1000 M -nál.

Hova is tartozik…

A harmadik probléma, hogy ezt a jegyzőkönyvet beemelik a 60364-6 szerint készítendő jegyzőkönyvbe a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyveként, és ezzel a minősítést lehetetlenné teszik. Ráadásul a két jegyzőkönyvet vegyítik. A mellékletben található pár példa az MSZ 13207 szerinti kábelek szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvéről. Ezentúl nem fogjuk a kábelek mérési jegyzőkönyvével abajgatni a dokumentációnkat. Nézzük meg most, hogy milyen előírások vannak a villamos berendezés mérésére és dokumentálására.

Először is tisztáznunk kell, mi is a villamos berendezés. A szabvány egyértelműen leírja. Villamos szerkezeten – a vezetékeken kívül – az összes villamos gyártmányt és terméket értjük, amelyek a villamos energia termelésére, átalakítására, szállítására vagy felhasználására szolgálnak. Több szerkezetből állhat egy szerkezet is, például egy villamos elosztó-berendezés vagy fogyasztókészülék (TV, lámpa stb.) A villamos berendezés a különböző villamos szerkezetek bizonyos célból, célokból egybehangolt, területileg behatárolható együttese. A villamos berendezés részei villamos szempontból már egybefüggő egészet alkotnak, és tápforrással rendelkeznek. Egy társasház esetében például a villamos berendezés a főelosztó betápjától a főelosztón, leágazásokon keresztül a közösségi, szinti és lakáselosztókon át egészen a végáramkörökig tart.

A mérés célja

Az előbbiekben már utaltunk arra, hogy villamos berendezés már magában foglalja a részeket összekötő elektromos vezetékezést is. A villamos berendezés szigetelési ellenállása mérésének célja a szigetelési ellenállás megmérése az aktív vezetők és a földelőberendezéshez csatlakoztatott védővezető között. Ne felejtsük el, hogy a nullavezető is aktív vezető (A PE és PEN nem az). A mérés leírása és kiértékelése sokkal egyszerűbb a kábelek szigetelési ellenállásának mérésénél, azonban ez már nem mondható el az előkészületeiről. Fontos megjegyezni, hogy ez a mérés csak az MSZ HD 60364-6:2007 érvényben léte óta része az „érintésvédelmi dokumentációnak”. Talán ez az oka, hogy sokszor kimarad, pedig a megfelelt minősítéshez nélkülözhetetlen. Mivel a méréshez az MSZ 1585-ben előírt feszültségmentesítés 5 lépését nem lehet megfelelő sorrendben, maradéktalanul végrehajtani, a villamos berendezést nem lehet feszültségmentesnek tekinteni, ezért a mérési tevékenység feszültség alatti munkavégzésnek minősül. (Ugye a jegyzőkönyvben feltüntettük mind a két, a mérésben közreműködő személy adatait?)

A mérés menete

A vizsgált berendezést a táplálásról és az általa táplált összes fogyasztóról le kell választani. Az aktív vezetők és a védővezető közé iktatott egyéb szerkezeteket (ilyenek például a túláramvédelmi készülékek) is leválasztjuk, mert ezek vagy értékelhetetlenné tehetik a mérést, vagy tönkremehetnek. A nullavezetőt leválasztjuk a védővezetőről. A cél, hogy az aktív vezetők (L1, L2, L3, N) és a földelt védővezető (PE) között szigetelés ellenállást mérjünk. Mivel a villamos berendezésünk villamos hálózata fa-struktúrájú, ideális esetben elég egy, azaz egy ponton végrehajtani a mérést. A nem megfelelő mérési eredményeket leszámítva kivételek lehetnek a SELV/PELV, villamos elválasztás áramkörei és a mágneskapcsolók által leválasztott áramkörök. Maga a mérés egyszerű. A műszeren beállítjuk a kívánt vizsgálófeszültséget. A PE-vezető és az aktív vezetők között szigetelési ellenállás mérést végzünk. Ezt lehet egyenként végezni (L1-PE; L2-PE; L3-PE; N-PE), de az aktív vezetőket össze is lehet kötni egymással (L1, L2, L3-PE és N-PE, vagy L1, L2, L3, N-PE). A mellékelt jegyzőkönyvmintában fel vannak sorolva a lehetőségek, logikus, hogy azokat a mezőket kell kitölteni, amelyek az általunk választott mérési módszerhez illeszkednek. Pár mező azért van szürkével kiemelve, mert az aktív vezetők között csak tűzveszélyes helyeken kell mérni. Vigyázni kell, nehogy „tököt” mérjünk. A fázisvezetők és nullavezetők között „felejtett” transzformátor, izzó és egyéb fogyasztó elég sok kellemetlenséget okozhat!

A kiértékelés

A mérési eredmények kiértékelése egy mind- össze háromsoros és -oszlopos táblázat segítségével történik:

Unévl [V]	Uvizsg [V]	Rmin [MΩ]
SELV, PELV	250	0,5
	500	1
500Vfölött	1000	1

Itt is igaz, hogy pontos értékeket kell rögzítenünk, mellőzve a matematikai operátorjelek használatát. Nem kell a szükséges értéket feltüntetni, mivel a dokumentációban hivatkoztunk az érintett szabványokra, amelyekben ezek az adatok már rögzítve vannak. Egy apró megjegyzés. Ha a nullavezető és a védővezető között az ellenállás nullához közeli érték, két dologra enged következtetni. Egyrészt lehet, a nullavezető nem lett leválasztva a PEN- vezetőről. Másrészt lehet, hogy a nullavezető földelve van. Ebben az esetben ezt a hibát ki kell küszöbölni.

Összefoglalás

Ebben a cikkben megvizsgáltuk a szigetelési ellenállásmérés két fajtáját; a kábelek és a villamos berendezés szigetelési ellenállásmérését és dokumentálását. Átnéztük a mérés, a kiértékelés, a dokumentálás módját, és néhány alapvető hibát, amelyek gyakran előfordulnak. Fontos, hogy ne keverjük a két mérést, hiszen éles határok választják el a két módszert, mind időben, mind módszerben és célban. (Természetesen, mivel elosztó-berendezések villamos összekötésére kábeleket is használhatnak, ezek a kábelek kétszer kerülnek mérésre.

Először a fektetésüket követően kábelszakaszonként az MSZ 13207 szerint, majd a villamos berendezés részeként az MSZ HD 60364-6 szerint.) Mind a kábelvonalak átadásának dokumentációja, mind a villamos berendezés első ellenőrzésének dokumentációja nélkülözhetetlen egy munka korrekt átadásához. Kellő felkészültséggel és odafigyeléssel az ezen dokumentációk részét alkotó, szigetelési ellenállásmérésről készült jegyzőkönyvek nem futtatják zátonyra a „hajónaplónk” hitelességét.

---