Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Méréstechnika

Lakások elektromágneses sugárzásának mértéke és ezek csökkentési lehetőségei

2012/10. lapszám | Vizi Gergely Norbert Dr. Szász András |  15 170 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Lakások elektromágneses sugárzásának mértéke és ezek csökkentési lehetőségei

A múlt században a tudósok rájöttek, hogy a vezetékek elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, amiket távkommunikációra lehet használni, de egészségügyi hatásaival is számolni kell. Több olyan vizsgálat is napvilágot látott, mely a daganatos megbetegedések okát az elektromágneses sugárzásban látta. Kutatásunkban egyes, véletlenszerűen kiválasztott magyarországi lakások elektromágneses felmérését mutatjuk be, és értékeljük építészeti szempontból, azzal a céllal, hogy olyan építészeti kialakításokra tehessünk javaslatokat, melyek lehetővé teszik az egészséges lakótér kialakításának elektromágneses szempontjainak kialakítását is.

Néhány felmérési adaton keresztül bemutatjuk, mennyire különböző helyzetek alakulnak ki különböző lakásokban. Bemutatjuk a mérési eredményeket és azokat az összefüggéseket, ami a térkapcsolatokból (miért nem jó a konyha a háló mellett), a szomszédok hatásából és berendezések hatásából kiderült, például hogy nem mindegy, hogy milyen irányban van csatlakoztatva a dugó a konnektorba.

A villamos energia mindennapi életünk megszokott része. Villamos energiát termelünk erőművekben, szétosztjuk országos hálózatokon, majd felhasználjuk. Az utóbbi időben lehetett hallani, hogy az energia „kiszökik” a vezetékekből. A múlt században a tudósok rájöttek, hogy amikor áram folyik a vezetékekben, akkor elektromágneses mező sugárzódik a környező térbe, mint elektromágneses energiahullám. Ez a tény teszi lehetővé a TV, rádió és vezeték nélküli kommunikáció használatát.

A mikrohullám és a röntgensugárzás is elektromágneses energia. Váltakozó áram (AC, frekvenciája kisebb, mint 100 Hz) gyenge villamos áramot indukál a vezető testekben, beleértve az emberi testet is. Az egyenáram (DC) nem, hacsak az egyenáramú mező nem változik térben és időben a mezőben lévő személyhez képest (pl. az ember átsétál rajta, vagy a mező erőssége váltakozik).

Az elemmel működő eszközök sugárzási energiája kicsi, a háztartásokban alkalmazott más elektromágneses források és eszközök, a váltóáram által indukált áram azonban régóta foglalkoztatja a kutatókat, hogyan is hat az elektromos mágneses mező az egészségre, ami miatt a környezetvédelemnek új kihívással kellett szembenézni.

A jelen kutatás egy átfogó vizsgálat része. Ennek célja, a különböző lakó- és középületekben tapasztalható elektromágneses hatások kutatása, és javaslatok, építészeti megoldások az esetleg kialakuló túlterhelések megoldására, a morbiditási rizikó csökkentésére. A vizsgálni kívánt káros hatások felölelik a villamos és egyéb installációk hatásait, valamint az egyes épületanyagokból, illetve anyagkombinációkból fakadó mérhető hatásokat, beleértve a töltéshalmozódás jelenségét is a teljes, nem ionizáló elektromágneses sugárzási tartományban. A mérések részben a helyszínen történnének, részben külön vizsgálatokkal az élő anyagokra, struktúrákra, szervezetekre gyakorolt hatásuk ellenőrzése valósulna meg. A munka végső célja építészetileg értelmezhető ajánlások megfogalmazása, esetleg példamegoldások felvázolása az egészséges és jobb lakó-, illetve munkakörnyezet megteremtése céljából.

Az ember élőterét komplexen kell vizsgálni. Kialakításánál, javításánál nem lehet egy-egy területre koncentrálni az optimális eredmény eléréséhez. Modern korunk környezeti és ökológiai kihívásainak egyik területe az elektromágneses hatások rohamos növekedése, mely az ember teljes tartózkodási környezetében jelen van, és hatásai jelenleg még nem teljesen világosak. Ezért fontosnak tartjuk, hogy építész foglalkozzon a témával, hogy már a gondolat megszületésénél, a tervezésnél, a lakó és munkaterület kialakításánál figyelembe vegye az egészséges mikroklíma kialakításának lehetőségeit. Célunk az építész-szakma figyelmét felhívni ennek a területnek a fontosságára. Elképzelésünk, hogy a jelenleg nagy gonddal megalkotott emberi élőhelyek tervezésébe, a tervezők gondolkodásba bekerüljön az elektromágneses hatások figyelembevétele is. Ezt hasonlóan képzeljük el, mint ahogy az építésznek ma már kötelező vizsgálni, integrálisan figyelembe venni és optimálisan kialakítani az épületek hőtechnikai, gépészeti és más épületfizikai megoldásait, beleértve az egészségre káros építőanyagok kerülését és az esetlegesen fellépő más környezetfizikai hatásokat is (pl. szél, víz és más meteorológiai hatások figyelembevétele).

Elektroszmog

Elektroszmognak nevezzük azon természetes és a mesterségesen előállított elektromágneses terek, sugárzások túlzott jelenlétét környezetünkben, amelyek az élő szervezet élettani folyamataira károsan hatnak, azaz megbetegedéseket okozhatnak, vagy azok rizikóját jelentősen növelik. Forrása különböző lehet: a villanyszerelési munkák erősáramú vezetékeiből, a villamos berendezésekből, az áramellátás magasfeszültségű vezetékeiből váltakozó villamos és mágneses erőterek keletkeznek. A televíziók, rádióadók, mobil bázis, radarállomások, vezeték nélküli DECT telefonok, belső vezeték nélküli hálózatok (WiFi) stb. folyamatosan sugároznak.

A kis- és nagyfrekvenciás sugárzás

Az elektromágneses mesterséges sugárzásokon belül az elektroszmogot létrehozó sugárzásokat két fő csoportra oszthatjuk: kis- (0 Hz – 30 kHz) és nagyfrekvenciás sugárzásokra (30 kHz – 300 GHz).
Az elektromágneses hullámok természetes forrásokból is eredhetnek, de a biológiai egyedek egy jelentős frekvenciatartományt maguk is előállítanak szervezetükben, amit különböző diagnosztikai (pl. EKG, EEG) feladatokra is használunk. A környezeti elektromágneses hullámok egy jelentős részét az ember állítja elő, amikor az információkat magas frekvenciával (100 kHz-től 300 GHz-ig) vezeték nélkül, a levegőn keresztül továbbítja. Az ilyen nagy frekvenciáknál a villamos és mágneses tér gyakorlatilag összeolvad, és ilyenkor beszélünk elektromágneses hullámokról.
Legtöbbször az elektromágneses hullámokat az információ átvitelére használjuk. A hullámokat antennák sugározzák ki a légtérbe. Minél nagyobb az antenna teljesítménye és minél nagyobb a hullám frekvenciája, annál nagyobb és több információt lehet átvinni. Az elmúlt 50 évben a használt sávszélességek lényegesen kitágultak. Míg a ’60-as években a rádióadó még 0,5 MHz-en sugárzott, addig a modern UMTS hálózat 2,2 GHz frekvenciatartományt használ, az otthoni wifik többsége pedig 2.4 GHz-en működik.

Kisfrekvenciás sugárzások

A kisfrekvenciás sugárzások forrásai például a háztartási fogyasztók, háztartási gépek, irodai eszközök, távvezetékek, liftek es motorok, közlekedési eszközök (villamos, vonat, troli, metró), mozgó, villamosan töltött részek (pulóver), transzformátorok és átalakítók stb. Ezeket a tereket a térerősséggel (villamos V/m és mágneses T (tesla) egységekben) mérjük.

A villamos változó tér a váltakozó feszültség hatására keletkezik. Minden feszültség alatt álló berendezésnél, kábelnél, csatlakozóknál megtalálható, még akkor is, ha nem kapcsoljuk be a fogyasztót, vagyis látszólag nem folyik rajtuk áram. (Ez csak látszólagos árammentesség, áram folyik a sugárzási térbe a frekvenciától és a feszültségtől függő mértékben.) A villamos térerősség függ a jelenlevő feszültség nagyságától, és V/m-ben fejezzük ki. Könnyen árnyékolható, ereje a távolság második (dipól esetén harmadik) hatványával, vagyis gyorsan csökken.

Alacsonyfrekvenciás mágneses tér akkor keletkezik, ha áram folyik a bekapcsolt villamos fogyasztókon és a vezetékeken. A mágneses tér erőssége függ az áram nagyságától, de függ az oda- és visszavezető kábelek távolságától is, mértékegysége A/m. (1 A/m mágneses térerősség = 1,26 nT mágneses indukció.) Nehezen árnyékolható, hatása a távolsággal köbösen csökken, és egyben ez a legjobb védekezés ellene. Hétköznapi forrásai a bekapcsolt villamos berendezések, készülékekbe beépített, illetve különálló transzformátorok, tekercsek, előtétfojtók, tápegységek, nagyfeszültségű vezetékek.
A nagyfrekvencia forrásai: rádió- és televízióadók, radarállomások, mobiltelefonok, DECT telefonok, bázisállomások, mikrohullámú sütők, monitorok stb. Ezek sugárzó források, itt a terek merésének nincs jelentősege. A sugárzási teljesítményt leggyakrabban a teljesítménysűrűséggel mérjük mikroW/cm2-ben. Magyarországon a határérték10 µW/cm2.

Biológiai hatások

Az élőlények és ezen belül az ember szervezete alapvetően elektromágneses szerveződésű. Az elektromágneses tér szabályozza, váltja ki és hangolja össze szervezetünk sokbilliárdnyi sejtjének több százezernyi kémiai folyamatát. Ezek elsősorban a 0,1-100 Hz-es frekvenciasávba esnek. Ugyanebben a frekvenciatartományban kelt elektromágneses jeleket a Föld mágneses tere és a háztartási gépek is. Ez hatással lehet többféle biológiai folyamatra is, például csökkenhet a melatoninszint, ami alvászavarokhoz vezethet.

Magas frekvenciás elektromágneses sugárzásoknál megkülönböztetünk termikus és atermikus hatásokat. Mindkettő káros hatással lehet az élő szervezetre, például hemoglobinszám-csökkenés formájában, vagy a vér-agy-gát védelmi hatása csökken stb.

Mérési eredmények

Mérésekhez alacsony frekvencián a Gigahertz NFA-1000, magas frekvencián a Gigahertz HF 59B mérőműszert alkalmaztuk. A mérési adatokat egy előzetesen készített alaprajzba jegyeztük fel a mérési pont helyének megfelelően. A mérések célja az volt, hogy megtudjuk, különböző lakástípusokban mekkora elektromágneses hatásnak vannak kitéve az ott lakók, főleg a pihenési és alvási szakaszban. A mérések után táblázatos és szöveges kiértékelés készült, amiben az aktuális szituációt elemeztük. A táblázatban a minimum, maximum és a jellemző értéket (main) tüntettem fel, ami nem egy átlag-, hanem a legtöbb ponton mérhető érték. A következő cellában az extrémitások oka van feltüntetve. A hálóban az ágyon mért értékek külön sorban szerepelnek.

A 4.1-es táblázatban szereplő tanyasi ház Érsekvadkert után, a „semmi közepén áll” 4 külön bejárattal rendelkező kis lakrészből áll össze, amiből az első és a negyedik lakott, a középső kettő raktárként és vendégszobaként funkcionál. A villamos áram be van vezetve, és a szükséges minimális konyhagép-felszerelés biztosított. Az első nappaliban nagyképernyős televízió, videomagnó található, itt a villamos sugárzásérték meg is emelkedett, ugyanúgy, mint a másodikban is a számítógép és monitora közelében. A villamos sugárzásértékek mindenhol elég alacsonyak, a mágneses sugárzások pedig nagyon alacsonyak voltak. Kivételt képez két pont a falon, ahol valószínűleg villamos vezetékek haladnak, mert itt igencsak megugrott a sugárzás értéke. Esetleg itt jön le a padlástérből a villamos vezeték.

4.1. táblázat. Tanyaház, épült:1940, Érsekvadkert. 2011. október. Falazat: kisméretű tömör tégla

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
nappali 0,5 6,7 143 video-magnó 2 22 vezeték falban? 0,44    
ágy 2,7   3,3   2 2        
konyha 3 3 25 lámpa 2 3   0,44    
vendég1 1,1 9 166 fali vezeték 2 3   0,44    
konyha1 9   80   2 3        
nappali2 2 26 50 sz.gép 4 4   0,44    
konyha2 6   285   2 2        

 A 4.2-es táblázatban szereplő ház földszinti konyhájában hagyományos katódcsöves TV található. Amennyiben ez működik az étkezőasztalnál, ami a helyiség közepén található, az egyébként 5 V/m helyett 22,5 V/m érték mérhető.
A TV bekapcsolt állapotában, a készülék előtt 560 V/m és 505 nT elektromágneses sugárzás mérhető. Ez azért is súlyos, mert a televízió a hűtőszekrény tetején, fejmagasságban helyezkedik el. Az emeleti hálóban az asztali lámpánál érdekes jelenséget figyeltem meg: a lámpa bedugott, de kikapcsolt állapotában 484 V/m, működő állapotában viszont csak 248 V/m értéket mutatott a műszer, a lámpa fejétől 5 cm-re. A lámpát kihúzva 36 V/m érték volt leolvasható. A mágneses térerő 44 nT értéket adott kihúzott és bedugott állapotban is, bekapcsolt állapotban viszont 340 nT-értéket, ami a fejtől 40 cm-re is (munkatávolság) 98 nT értéket eredményezett a kikapcsolt állapot 28 nT-jához képest. Az emeleti háló és konyha közötti fal mellett helyezkedik el az ágy, ezért itt több mérést és vizsgálatot is végeztünk. Azt vizsgáltuk, hogy a konyhában lévő hűtőszekrény hat-e a másik oldalon lévő ágyban alvóra, hiszen a hűtőszekrény éjszaka is többször bekapcsol. Vizsgálat közben az alábbi jelenségre lettünk figyelmesek.

4.2. táblázat. Családi ház, épült:1950, Zugló Budapest.. 2011. december. Falazat: tömör tégla 

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
fszt. háló 1 6 49 fém lámpa 44 106 kapcs..sz      
nappali 1,6 3-6 47   40 73        
konyha 5*/22 12 163 kapcs. sz. 39 505 kapcs..sz      
em. háló 1,6 6 62/165 asztali lámpa   60/1438 aszt..lámp 10 100 wifi
ágy 13 25 50 fal mellett 20 34   12    

A mérőműszert az ágyra, a párnára helyezve, a faltól 5 cm-re, hogy a hűtő kikapcsolt, áramtalanított és éppen működő állapotában mérjük az elektromágneses különbséget. A konyhába átmenve és ott a villanyt felkapcsolva, a szobába visszatérve a mérőműszer teljesen más adatot mutatott, ezért elvégeztük a 4.3. táblázatban összegzett méréseket. Érdekes jelenség ez, figyelni kell, hogy a szobák közös falában futó vezetékek mindkét helyiségre hatással vannak! A hálószoba különösen érzékeny volt a mérések szerint.

4.3. táblázat. Világítás felkapcsolásától függő sugárzásértékek a hálószobai ágyon mérve 

Villanykapcsoló Villamos sugárzás (V/m)
Alapállapot. A villany nem ég sehol 28,6
A villany csak a konyhában ég 52,5
Lámpa csak a szobában ég 42,4
Mindkét szobában ég a villany 65,7

A 4.4. táblázat családi sorházának konyhájában a felső szekrény alatt egy 40 cm-es fénycső található. Áram alatt, de kikapcsolt állapotában is 1240 µT és 1800 V/m sugárzást bocsát ki! Áramot megszakítva 15 µT és 58 V/m sugárzást kaptunk.

4.4. táblázat. Családi sorház, Rákosszentmihály. Budapest, 2012. január 19. Falazat: tégla 

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
földszinti étkező 22 22 140 fénycső, konyha 11 15        
nappali 4 23 160 szomszéd, közös fal 11 14        
konyha 16 30 58* 1800 fénycső 15 19* 1240 fénycső      
emeleti háló 15 48 558 ? 10          
ágy 15 25 48 fal mellett 20 28        
alagsori háló 1,1 24 250 fal, vezeték? 7 8        
ágy 1,1 3,2 3,6   7 7        

4.5. táblázat. Új építésű társasház, 6. emelet, Budapest, garzon, 2012. január 21. Falazat: valószínűleg pillérvázas szerkezet, porotherm vázkitöltő fallal. Ebben a lakásban az értékekben csak a konyhai fénycsőnél található kiugró érték. Az ágynál mért értékek elfogadhatók.

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max. oka: min. max. oka: min. max.  
nappali 3,5 7,5 40 64 konnektor 28 30   2,7 13 wifi mellett
ágy 7,4   11   28     2,7    
konyha 37 37 102 315 fénycső 80 110 konyhagép      

 A nappaliban az elektromágneses sugárzás viszonylag jó, kivéve a szomszéddal közös lakáselválasztó falnál, ahol 96 V/m-160 V/m nagyságú sugárzást mértem a fal mentén. A faltól 60 cm-re ez visszacsökkent a szobában máshol is mérhető 22-23 V/m-re. Az emeleti hálóban az LCD monitoron kikapcsolt állapotban gyanúsan magas, 1200 V/m sugárzást mértünk. A konnektort megnézve kiderült, hogy az egész házban földeletlenek a konnektorok! A monitort kihúzva 120 V/m sugárzást mértem a számítógép körül, valamint a fal mentén, ami valószínűleg a földeletlen vezetékeknek köszönhető.

Az ágy mellett a falon egy konnektor található. A két hálószobát elválasztó válaszfal mentén is nagyon magas villamos térerősséget, 558 V/m-t mértem. Ezt részben a másik szobában megtalált fém asztali lámpa okozta, de ezt kihúzva sem csökkent, csak 345 V/m-re a sugárzás. A falon keresztben antenna halad, de könyvespolc takarja, így ennek vizsgálata most elmaradt.

Az alagsori hálóban a sugárzásértékek alacsonyak voltak. Az ágy a legalacsonyabb sugárzású helyen volt. A szoba melletti kis helyiségben egy fagyasztóláda található, mellette vezetékek mennek a falon. Ezt a szobából ki- és belépve jól lehet érzékelni a kapcsoló közelében, mert itt 1020 V/m villamos sugárzáserősséget mértünk.

A 4.6. táblázat lakásában a villamos és a mágneses térerő is nagyon magas! Az előző esetekben megtalálható volt a sugárzás forrása, de itt szinte mindenütt magas mágneses sugárzás tapasztalható, és a villamos sugárzás is magas, főleg az egyik lakáselválasztó fal mentén, még attól 40 cm távolságban is (ruhásszekrény van a fal előtt). Az előtérben lévő nagy mágneses tér 842 nT, az előtérből nyíló más lakással oldalról nem érintkező WC-ben is 465 nT, a fürdőben 343 nT értéket ad. A konyhában is igen magas a mágneses tér ereje, 712-303 nT a konyhapult mentén befelé haladva, valamint fordítva növekszik a villamos tér ereje 71 V/m-ről 202 V/m-re befelé haladva. Az ágyak helyén is nagy a terhelés, főleg a fejrésznél (97 V/m, 170 nT, valamint 260 V/m, 52 nT).

4.6. táblázat. Régi bérház, első emelet, Budapest, 2012. január 22. Falazat: tégla 

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max. oka: min. max. oka: min. max.  
előtér   48     842     0,05    
konyha-étkező 6 71 202 konyhai elosztó 303 712   0,1 0,16  
nappali 12 75 208 szomszéd, közös fal 53 134 elválasztó fal felől 2 8  
ágy 52 55 68   53 59   4,6    
háló 5,4 47 623 szomszéd, közös fal 52 227 szomszéd, közös fal 0,00 1,6  
ágy1 20   260   52          
ágy2 16   97 elválasztó fal felől 157 170   0,00    

Megfigyelhető, hogy nem ott a (leg)nagyobb a mágneses térerő, ahol a villamos térerő nagy, sőt, fordítva. Következtetés, hogy a falban lévő vezetékek régiek lehetnek, rossz minőségűek, esetleg a csatlakozások sincsenek megfelelően eldolgozva. A konnektorok földelt kialakításúak, de nem mértük meg, hogy valóban földeltek-e.

A következőkben, a 4.7., 4.8., 4.9. és 4.10. táblázatok segítségével egy társasház elektroszmog-mentesítésére tett kísérlet folyamatát vizsgálhatjuk meg.

4.7. táblázat. Régi bérház, 4. emelet, Budapest. Első felmérés: 2011. augusztus 19. Mérőműszer: ME3951 A. A táblázatban egy társasház elektroszmog-mentesítésére tett kísérlet folyamatát vizsgálhatjuk meg. Elektroszmog-mentesítő beépítése: 2011. szeptember 23. 

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
háló 17   200   18 55        
hall 18   120   12 25        
nappali 20   200   18 65        
gyerek 12   100   25 46        

 4.8. táblázat. Kontrollmérés, 2012. január 06. Mérőműszer: Gigahertz NFA-1000 

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
háló 15,9   280   42 53        
ágy 97   155 TV-elosztó a fal másik oldalán 42 53        
hall 3,9   89   27 80        
Nappali 6,1 38 298 szomszéd? 20 60        
gyerek 6 50 126              

 4.9. táblázat. Kontrollmérés a mentesítő berendezés kikapcsolt állapotában. 2012. január 17. 

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
háló 17,3   280   42 53        
ágy     245 TV-elosztó 42 74        
hall 5,5         61        
nappali 30   338 szomszéd? 52          
gyerek                    

4.10. táblázat. Egyes pontokban mért értékek, például: 

Hely Mentesítő működik (V/m) Nem működik (V/m) %-os csökkenés
háló bal alsó sarok 76 211 64
jobb alsó sarok 150 239 38
ágy 155 245 37

A 4.8. táblázatból látható, hogy a mentesített körülmények között magasabb értékeket mértünk. De mivel a legelső mérést nem ezzel a műszerrel végezték, és csak a mérési jegyzőkönyv alapján készült a táblázat, elhatároztuk, hogy kell egy mérés, amikor a mentesítő berendezés ki van kapcsolva, hogy ténylegesen csökkent-e az elektromágneses terhelés a lakásban, ez látható a 4.8. táblázatban. A méréseket igyekeztem ugyanazokon a pontokon megejteni. Bebizonyosodott, hogy nem elegendő a táblázatos mérési jegyzőkönyv készítése a minimum-maximum értékekkel, hanem legalább 1:100-as léptékű, de inkább 1:50 léptékű felmérési alaprajzot kell készíteni, és azon a mérési pontokat, és értékeket kell rögzíteni, lásd a 4.10. táblázatban.

Ezek még mindig elég extrém magas értékek, de a csökkenés látható. A mentesítő berendezés további hangolása szükséges.

Érdekes mérési adatokat kaptam egy átalakított és új villamos rendszerrel kiépített panelházban, lásd a 4.11. táblázatot. Mind a villamos, mind a mágneses sugárzás értékek nagyon alacsonyak! (Eltekintve a gázcsőn mért 600 nT sugárzástól, amire keresem a magyarázatot.) A lakók a lakást úgy újították fel, hogy a villamos vezetékek a plafon alatt egy diszszegélysávban mennek végig. Leágazások csak a kapcsolókig és a dugaljakig mennek. További panelházak vizsgálatával kell ellenőrizni, hogy az alacsony értékek a panelházzal vagy a mennyezet alá helyezett vezetékekkel vannak-e összefüggésben.

4.11. táblázat. Házgyári panelház, 7. emelet, Angyalföld, Gyöngyösi utca. 2012. február 22. Fal anyaga: vasbeton

Helyiség Villamos tér(V/m) Mágneses tér(nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
háló 0,0 1,1 30 babaőr 19 20   2,7    
ágy 0,0 1,1 2,7   19          
konyha 1,1 4,7 67 dugalj 27 600 gázcső 4 37  
nappali 0,3 1,7 111 dugalj 27 83   68 181  
gyerek 0,1 1,2 4   25 33   110 179  
ágy 1,2 3,3 4   25 25        
iroda 0,1 0,5 0,5   76 120   2 4  

A magas frekvenciás sugárzás ellenben nagyon magas értékeket mutatott a hátsó homlokzat, azaz a nappali és a gyerekszoba felől. Valószínűleg a pár száz méterre lévő templomtoronyban lehet egy mobil alegység, és pont ebben a magasságban sugároz. A lakás átellenes oldalán lévő szobákban a magas frekvenciás sugárzás már átlagosnak mondható értékeket mutat.

A 3.12-es táblázat tetőtéri lakásában a hálószobát teljesen körbefestették árnyékoló festékkel. Az összehasonlíthatóság kedvéért készítettem méréseket a háló melletti fürdőszobában is. Kétségtelen az árnyékoló festék hatása: csökkentek az alacsony és magas frekvenciás villamos sugárzásértékek, azonban a mágneses tér magasabbnak tűnik. További mérések szükségesek.

3.12. táblázat. Társasház, 3. emelet, tetőtér, Dunakeszi, 2012.február 16. Fal anyaga: tégla

Helyiség Villamos tér (V/m) Mágneses tér (nT) Magas frekv. (µW/m2)
  min. main max.   min. max.   min. max.  
nappali 8,6 17 40   78 103   0,6 3,5  
konyha 6 24,8 31         0,59    
háló 0,9 2,2 12 védőfesték 70 132   0,7    
ágy 0,9 2,2 12   70 132   0,7    
fürdő   7,2     55     2,4 7,3  

Következtetések

A földeletlen villamos vezetékekkel rendelkező lakásokban villamos vezetékfelújítás szükséges, nem csak érintésvédelmi, hanem egészségügyi szempontból is. A régi lakások vezetékezését ellenőrizni és felújítani kell! Új építésű társasházban alacsonyabb az átlagosan kapott és a maximálisan mért érték is, valószínűleg a jobb minőségű és jobban megtervezett vezetékkiosztás és -nyomvonal miatt, míg egy régi építésű bérházban az átalakítások miatt újabb és újabb kábelek kerülnek a falakba, és a régi vezetékek, amik gyakran csak kéteresek, is a falakban maradnak.

A mérések során szembesültem azzal a ténnyel, hogy nem mindegy, hogy a hálózati csatlakozót milyen állásban csatlakoztatjuk a konnektorba! Egy asztali vagy éjjeli lámpánál a megkülönböztethetetlenség miatt az „egyik” állásban csatlakoztatott készüléknél 200 V/m, míg megfordítva és a „másik” állásban csatlakoztatva 600 V/m elektromágneses sugárzás volt mérhető! Egy másik falra szerelhető olvasólámpánál, ahol a trafó a konnektorba csatlakozott, és nem volt egybeépítve a lámpával, a lámpánál 124/85 V/m volt mérhető a két különböző dugó állásától függően. Nem véletlen tehát, hogy egyes országokban a dugaljakba nem lehet „fordítva” bedugni az eszközöket. Nálunk, Magyarországon a 13 betűvel jelzett (A-M-ig) csatlakozótípusból az F típusú csatlakozót használjuk. A 13 típusból mindössze 3 típusnál cserélhető fel, vagy inkább „mindegy”, hogy hogyan dugjuk a csatlakozót a konnektorba, a többi 10-nél vagy a kiálló földelés lába, vagy a háromszög kialakítás határozza meg, hogy hogyan dugjuk be a csatlakozót.

Jelenleg vizsgálom a hűtőszekrény és a bojler hatását a mellette lévő helyiségre, mert ezek az eszközök éjszaka is ki-bekapcsolnak, és ha sugárzásuk áthat az esetleg mellettük lévő hálószobában alvóra, az az alvási folyamatban zavarhatja.
Építészeti tanulságok: a tervezés folyamatában végig kell gondolni, hogy milyen funkciókat teszünk egymás alá és mellé. Nem szerencsés a konyhát hálószoba mellé helyezni, mert itt a falban vezetékeket kell vinni a különböző konyhai kisgépek működtetéséhez. A hálószobában ugyanakkor főleg az ágy mellett lévő falban ne legyen villamos vezeték. Éjjeli vagy olvasólámpa egy másik falba, vagy az ágytól távolabb legyen csatlakoztatva. Ugyanebből a szempontból nem jó, ha a nappali és a konyha közös falán egyik oldalról a konyhapult a kisgépek kiszolgálására a vezetékekkel a falban, a másik oldalról pedig a kikapcsolódásra, beszélgetésre, TV-nézésre szolgáló kanapé helyezkedik el, mert ekkor pont fejmagasságban kapjuk az elektromágneses sugárzást. Villanyóra-, biztosítékszekrény se legyen a huzamosabb tartózkodású helyiségekben (dolgozó, nappali, háló)! Ez többnyire megvalósul, mert az előtérben kap helyet a biztosítószekrény, de társasházaknál, panellakásoknál a lépcsőházi elosztó mögött se legyenek ilyen funkciójú terek!

Többlakásos társasházaknál is figyelni kell az egymás melletti lakások helyiségeinek funkció-kiosztására! Különösen figyelni kell a földszinti és emeleti lakások, valamint a transzformátor és elosztó-kapcsolóhelyiség kapcsolatára.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás a TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0011 „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. pályázat támogatásával valósult meg.

Irodalom

[1] Szendrő P. Szasz A. A new challenge in environmental pollution: electrosmog, Hungarian Agricultural Engineering 16/2003

[2] Bruce Fife, N.D Health Hazards of Elecromagnetic Radiation, Piccadilly Books, Colorado Springs, 2009, 16-22 oldal

[3] http://www.baubiodom.de/richtwerte.html 2008

[4] Carl Blackman: Cell phone radiation (2009): Evidence from ELF and RF studies supporting more inclusive risk identification and assessment Pathophysiology Raleigh, NC 27607, USA

[5] Saunders T: Health hazards and electromagnetic fields. Complementary Therapies in Nursing and Midwifery Volume 9, Issue 4, November 2003, 191-197 oldal

[6] Mátai G- Zombori L, A Rádiófrekvenciás sugárzás élettani hatásai és orvosbiológiai alkalmazásai, Egyetemi tankönyv, Budapest, 2000, 93.oldal

[7] Henrietta Nittby Arne Brun, et al: Increased blood–brain barrier permeability in mammalian brain 7 days after exposure from a GSM-900 mobile phone – Pathopsiology 16 (2009) 103-112. oldal

[8]Dr. Varga A. Szakértői vélemény, Heidelbergi Egyetem, 2004 www.zoldinfolanc.hu

[9] www.naturillo.hu, 2011. március 3.

ElektroszmogMéréstechnika

Kapcsolódó