Evickélés a jogszabályok örvényeiben II.
2014/9. lapszám | Rátai Attila | 10 174 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy átlagosnak tűnő szombat délután, üvöltő desszantosok rúgták be a szomszédban lakó idős hölgy ajtaját, akit végül bilincsbe verve hurcolt el a katonai egység. A zárka ajtajára, ahol a hátralévő életét fogja eltölteni a nyugdíjas asszony, valaki egy táblát ragasztott: Mari néni, aki nem ellenőrizte lakásában az áram-védőkapcsoló működését. Hát igen, mindennek van határa. Ugye kedves olvasók, mi nem akarjuk így végezni?!
Az előző lapszámunkban beszéltünk arról, hogy az a munkáltató, aki nem ellenőrizteti áram-védőkapcsolóját havonta, jogszabálysértést követ el. Azonban mi a helyzet Mari nénivel? Hogyan tudnánk a jogszabály által kijelölt biztonságos útra téríteni?
Nézzük, mit ír a KLÉSZ! IV. fejezet: Az érintésvédelem ellenőrzéseivel és hibaelhárításával kapcsolatos feladatok – A fogyasztó feladatai részben a következőket írja a 27. §-ban: „A háztartási fogyasztó feladatát képezi… az általa használt fogyasztóberendezéseknek… az áram-védőkapcsoló működőképességének az ellenőrző gomb megnyomásával való ellenőrzése”. A KLÉSZ 2. §-a szerint a villamos berendezés használója a fogyasztó – ha esetleg valakinek eszébe jutnia a lakásának bérlőjére törni az ajtót, hogy az áram-védőkapcsolót nyomogassa. Tehát a KLÉSZ alá tartozó lakás céljára szolgáló helyiségek áram-védőkapcsolók működését a háztartási fogyasztó is levégezheti, sőt köteles. De nem kell szakembert hívnia.
KLÉSZ alá tartozó létesítmények villa- mos biztonságtechnikai ellenőrzése
Több tényező együttes figyelembevétele szükséges a helyes válaszhoz. Milyen épületek tartoznak a KLÉSZ alá? Egyrészt, milyen biztonságtechnikai felülvizsgálat szükséges használatbavételkor és milyenek időszakosan? Milyen időszakonként kell ezeket elvégezni? Ki végezheti el? Befolyásolja-e a vizsgálatok végzésének módját, gyakoriságát az, hogy egy KLÉSZ alá tartozó létesítményben – vagy annak egy részében – folyik-e munkavégzés?
Milyen épületek tartoznak a KLÉSZ alá?
Lakóépületek: Ide tartoznak azok a létesítmények, amelyek alaprendeltetésük szerint lakás céljára szolgáló épületek, amelyek közvetlenül a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról vannak ellátva. Ezek lehetnek lakóépületek, üdülőépületek, otthonházak, attól függetlenül, hogy vannak-e bennük alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek (pl. üzlet, műhely). Ha egy telek alkalmas arra, hogy lakóépületet helyezzenek el rajta, akkor maga az telek is a KLÉSZ hatálya alá tartozik.
Kommunális épületek: Ezek szintén a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról vannak ellátva, de nem lakóépületek, és nem is az egyéb épületek kategóriába tartoznak. Ilyen épület például: igazgatási és irodaépület, szociális épületek (bölcsőde, csecsemőotthon, szociális otthon), egészségvédelmi épület (gyógykezelő épület, orvosi rendelő), művelődési épület (színház, mozi, kultúrház stb.), oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelőotthon, sportlétesítmények), ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha, szálloda, üdülőszálló), abban az esetben is, ha az épület alaprendeltetésétől eltérő célra szolgáló helyiség (pl. lakás, műhely) is van benne. Továbbá a kommunális épület kategóriájába tartozik az előbbiekhez hasonló rendeltetésű, illetve a felsorolt létesítmények elhelyezésére szolgáló egyéb épület.
Egyéb épület: Közvetlenül a kisfeszültségű elosztóhálózatról ellátott különálló épület, amelyben 30 kW-ot meg nem haladó csatlakozási teljesítményű műhely, üzem stb. van.
Nézzünk pár példát. Társasház – lakóépület, eddig egyértelmű. Társasházban vannak üzletek is és egy autószerelő mű-hely, társasház aljában mozi, étterem – lakóépület. Orvosi rendelő, városligeti Műjégpálya. Gellért szálló, ELTE, 300 emeletes irodaház, bíróság, diákszálló a Petőfi híd budai hídfőjénél – kommunális épületek. Különálló kisebb lakatosműhely, autószerelő műhely, amelyek 30 kW alatt vannak – egyéb épületek.
A KLÉSZ-nél nem az számít, hogy folyik-e munkavégzés vagy sem, hanem az energiaellátás módja, a rendeltetés, illetve bizonyos esetekben az, hogy mekkora az épület villamos teljesítménye. Természetesen kihagyhatatlan a kérdés: ha egy lakóépület középfeszültségen vételez, akkor is KLÉSZ? Gonoszkodásomat megalapozva hadd idézzem a KLÉSZ-t még egyszer: „Lakóépület: közvetlenül a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról (a továbbiakban: elosztóhálózat) ellátott és alaprendeltetése szerint…”
Fontos, KLÉSZ alá tartozó épületrész nincsen, csak épület. Legfeljebb – de erről később beszélünk –, a KLÉSZ alá tartozó épületek bizonyos részeire többletkövetelmények vannak. Ilyen lehet például, ha ott munkavégzés folyik, ha bizonyos gyógyászati vagy tűzveszélyes tevékenységek folynak.
Milyen villamos biztonságtechnikai vizsgálatok szükségesek a KLÉSZ alá tartozó épületeknél
Érintésvédelmi felülvizsgálat. Nézzük, mit ír a KLÉSZ jogszabály a 22. §-ban: „A rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói vezetékhálózatot, illetve annak részét képező érintésvédelmi rendszert – ideértve az EPH-t is – létesítő, bővítő, átalakító vagy javító kivitelező vállalat köteles a munkálatok befejező műveleteként a vonatkozó szabvány (lábjegyzetben: MSZ 172-1) előírásainak megfelelően az érintésvédelem szerelői ellenőrzését elvégezni, illetve az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatának az elvégzéséről gondoskodni”. Ebből tehát egyértelmű, hogy használatbavételkor el kell végezni ezt a vizsgálatot.
Időszakos érintésvédelmi felülvizsgálat. A 23. § ezt írja: „Az ingatlankezelő gondoskodik az épület érintésvédelmi rendszerének a rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, szükség szerinti javításáról. Kommunális- és lakóépület esetén – kivéve, ha az MSZ 172/1 egyes esetekben, illetve helyen, vagy egyes készülékek tekintetében ennél szigorúbb ellenőrzést ír elő – elegendő a hivatkozott szabvány szerinti érintésvédelem szerelői ellenőrzését elvégezni hatévenként”. Az ingatlankezelő nem a társasházkezelő! Minden társasház ingatlan, de nem minden ingatlan társasház.
De mi a helyzet akkor, ha az épületben vagy egyes részein a jogszabályban meghatározott munkavégzés folyik. Ahogy arról az ezt megelőző cikkünkben beszéltünk, ebben az esetben a KLÉSZ-en kívül a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/a § (1) és (3) szakaszának előírásai is hatályosak. Csak röviden, ismétlésül: a rendelet szerint a munkáltató felelőssége gondoskodni a villamos berendezés szerelői ellenőrzéséről 6 évente. Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy folyik-e a jogszabály szerinti munkavégzés, vagy sem – 6 évente szerelői ellenőrzés szükséges. Lakás, közösségi rész, kommunális épület, munkahely – csak az a különbség, hogy kinek a felelőssége gondoskodni a jogszabályban előírt 6 évenkénti szerelői ellenőrzésről. Ha esetleg nem írtam volna: hatévente szerelői ellenőrzés szükséges!
Áram-védőkapcsolók ellenőrzéséről a KLÉSZ a következőket írja: „A fogyasztó köteles az áram-védőkapcsoló készülékeinek működőképességét a) nem lakás céljára szolgáló helyiségek mért fogyasztói hálózatán legalább negyedévenként, b) építkezési felvonulási villamosenergia-ellátás esetén naponta a munka megkezdése előtt az ellenőrző gomb megnyomásával ellenőrizni, és rendellenes működés észlelése esetén annak javításáról vagy cseréjéről gondoskodni – 26. § b pont. Továbbá a következőket is írja a 27. §-ban: „A háztartási fogyasztók feladatát képezi… az áram-védőkapcsoló működőképességének az ellenőrző gomb megnyomásával való ellenőrzése.
Még vegyük hozzá a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet szerint, amely, ahogy tárgyaltuk, a munkáltatóra ró felelősséget, hogy az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni… áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel. A következőket okoskodtam ki: a KLÉSZ alá tartozó épületekben, ha lakásról van szó, akkor a fogyasztó saját maga gondoskodik az áram-védőkapcsoló ellenőrzéséről, a próbagomb megnyomásával, nem előírt időközönként. (Mari néni vajon tudja-e, hogy mi az az „ellenőrző gomb”?) Azt, hogy kinek a dolga kioktatni egy „civilt” az áram-védőkapcsoló ellenőrzésére, nem említi a jogszabály. Ha villanyt szerelnék, lehet, hogy írnék egy papírt, amelyben felhívnám a figyelmét erre, és elmagyaráznám, mit hogyan tegyen.
Amennyiben nem lakásokról, de nem is munkahelyekről van szó – például lépcsőházak, mosókonyhák stb. –, akkor legalább negyedévente kell ellenőrizni az áram-védőkapcsolókat. A fogyasztónak… Az, hogy ki a fogyasztó, akinek ezt el kell végeznie, számomra nem derült ki. Gondolok itt arra, hogy egy 20 lakásos társasház esetében melyik fogyasztónak kell ellenőriznie a pincében lévő dugalj áram-védőkapcsolóját? Megjegyzendő, hogy az ingatlankezelő feladatai közé tartozik az épület érintésvédelmi rendszerének rendszeres ellenőrzése (KLÉSZ 23. § 1).
Ha felvonulási villamosenergia-ellátásról van szó, naponta kell ellenőrizni az áram-védőkapcsolót. Szerintem ez teljesen korrekt elvárás. A vizsgálatot szintén a fogyasztónak kell elvégeznie, elég a próbagombbal való működésellenőrzés. Végül, amennyiben munkahelyről van szó, havonta kell elvégezni szerelői ellenőrzéssel. És itt álljunk meg egy szóra!
Mi is az a szerelői ellenőrzés?
A jogszabályok és a szabványok is foglalkoznak a szerelői ellenőrzés fogalmának meghatározásával. Nagyjából mindegyik ugyanazt írja. Az MSZ 172-1,– amire a KLÉSZ hivatkozik is – részletes útmutatást is ad arra vonatkozólag, hogy mit kell tenni a szerelői ellenőrzés keretében, és hogyan kell dokumentálni. 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet: „szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés”. KLÉSZ: „Az érintésvédelem szerelői ellenőrzését legalább villanyszerelő szakképzettségű személlyel kell elvégeztetni.” MSZ 172-1: „Szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés”. Az MSZ HD 60364-6:2007 nem ismeri ezt a fogalmat, megjegyzendő azonban, hogy ajánlatot tesz a műszeres vizsgálatok végzésének sorrendjére, így biztosítva, hogy a legfontosabb – a legalapvetőbb hibákat kiszűrő – vizsgálatokkal induljon az ellenőrzés. Persze mondhatnánk, hogy az MSZ 172 -1 már nincs érvényben, de 1) „régi” épületeknél – értem ez alatt azokat, amelyek még az MSZ 172-1 alatt épültek – ezt kell figyelembe venni, és 2) a még hatályos KLÉSZ is az MSZ 172-1-re hivatkozik.
A szerelői ellenőrzés tartalma
Az MSZ 172-1 5.2. pontja részletesen tárgyalja mind a szerelői ellenőrzés végrehajtásának módját, mind a dokumentálását. Mivel a szerelői ellenőrzés mikéntje sokszor kérdés, érdemes átnézni.
Védővezetős érintésvédelmi módok esetén:
- Megtekintéssel, működési próbával
- védővezetőnek és a védővezető kötéseinek, csatlakozásának sértetlen állapotát (csak a bontás nélkül látható helyeken).
- Az érintésvédelmi kikapcsolószervek sértetlen állapotát, működőképességét. Minden esetben egymás után legalább háromszor kell elvégezni. (Ez lehet mechanikus vagy villamos próba) Az áram- és feszültség-védőkapcsoló ellenőrzése a próbagomb megnyomásával történjen.
- Állandó szigetelés-ellenőrző berendezés vagy földzárlatjelző berendezés működését mesterséges – korlátozott áramú – földzárlattal.
- Védővezető folytonosságának vizsgálata, az MSZ 4851-1 szerint.
- Fázisvezető–védővezető, fázisvezető– nullázóvezető esetleges felcserélésének ellenőrzése.
Egyenpotenciálra hozás esetén:
- Megtekintéssel kell ellenőrizni 1) az EPH csomópont állapotát, 2) az épület fém csővezetékrendszere be vannak-e kötve az EPH hálózatba, 3) a vízóra át van-e hidalva.
- Ahol az EPH-ba bekötendő idegen fémszerkezet segédeszköz nélkül elérhető távolságon belül van egy I. osztályú szerkezet testétől vagy dugaszolóaljzat PE érintkezőjétől, folytonossági vizsgálattal kell ellenőrizni, hogy kielégítő-e a fémes érintkezés.
- A helyi egyenpotenciálra hozó összekötések vizsgálata.
- A földeletlen egyenpotenciálra hozás esetén a védővezető folytonosságának ellenőrzése mellett földeletlenségét is ellenőrizni kell.
Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása:
- az áramforrás biztonsági kivitelű-e,
- az áramforrás állapota megfelelő-e,
- vizsgálattal – ami lehet próbalámpás vizsgálat – ellenőrizni kell, hogy a törpe- feszültségű áramkörben sem a vezetők között, sem a föld és a vezetők között nincs a törpefeszültségnél lényegesen nagyobb feszültség.
Villamos szerkezet elszigetelése érintésvédelmi mód:
- Megtekintéssel kell ellenőrizni a szigetelések ép állapotát.
A környezet elszigetelése érintésvédelmi mód:
- A villamos szerkezet testétől nincs-e más test vagy idegen fémszerkezet az egyidejű érinthetőség határán belül,
- az alkalmazott szigetelések épek-e.
Védőelválasztás védelmi mód:
- A transzformátor biztonsági kivitelét (általában adattáblán),
- nincs egynél több villamos szerkezet csatlakoztatására kiépített lehetőség,
- műszerrel szigetelésellenőrzést kell végezni a tápláló áramforrás, a hálózat, valamint az I. érintésvédelmi osztályú készülékeken.
Zárlati teljesítmény korlátozása érintésvédelmi mód:
- A rendszer táplálása szabványos készülékből és annak megfelelő csatlakozókapcsairól történik.
Szigetelt nyelű villamos kéziszerszámok, amelyek villamos hőkészüléknek tekinthetők, illetve olyan kéziszerszámok, amelyek érintésvédelme késleltetés nélkül működő áram-védőkapcsoló:
- védővezető folytonosságvizsgálata a kéziszerszám teste és a csatlakozódugók védőérintkezője között.
A szerelői ellenőrzés dokumentálása
A szerelői ellenőrzés befejezésekor a szabványban meghatározott pontokat kell rögzíteni. Ezek a következők:
- mely berendezésre, berendezésekre
- terjedt ki az ellenőrzés,
- ki végezte azt (ez lehet személy vagy vállalat),
- milyen alkalomból került sor a vizsgálatra (hiba, időszakos ellenőrzés stb.),
- mikor végezték a szerelői ellenőrzést,
- mi a vizsgálat eredménye – a berendezés érintésvédelmi szempontból megfelelő, szabványossági felülvizsgálatra vagy javításra szorul.
Amennyiben a szerelői ellenőrzés más vizsgálatok keretén belül történik, és azon vizsgálatok dokumentációjából 1) kiderül, hogy a szerelői ellenőrzés el lett végezve és 2) az nem mutatott ki olyan hibát, amelyet javítani kellene, akkor nincs szükség a szerelői ellenőrzés külön dokumentálására.
Mit kell és mit nem kell elvégezni?
Nem kell elvégezni az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát. Ezt az OTSZ-ben meghatározott időszakonként kell megtenni, de csak a létesítést, üzembe helyezést követően, előtte nem! Ezt az iratot szokták még tűzvédelmi iratnak is hívni.
Tehát a következő iratok keletkeznek az MSZ 172-1 szerint.
Használatbavételkor:
- érintésvédelmi minősítő irat (magá- ban foglalja a szerelői ellenőrzést is),
- villámvédelmi minősítő irat.
Időszakosan (nem feltétlenül azonos időpontban):
- szerelői ellenőrzés,
- érintésvédelmi minősítő irat,
- villámvédelmi minősítő irat,
- erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatának dokumentációja (tűzvédelmi minősítő irat).
Az MSZ HD 60364-6:2007 szerint a következő iratok kellenek.
Használatbavételkor:
- villamos berendezés első
- ellenőrzésének jelentése,
- villámvédelmi minősítő irat.
Időszakosan (nem feltétlenül azonos időpontban):
- szerelői ellenőrzés,
- villamos berendezés időszakos
- ellenőrzésének jelentése,
- villámvédelmi minősítő irat,
- erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatának dokumentációja (tűzvédelmi minősítő irat).
Fontos, hogy az érintésvédelmi iratot az ingatlankezelő/felhasználó/Mari néni köteles legalább a következő rendszeres – azonos szintű – ellenőrzésig megőrizni, és úgy tárolni, hogy az legalább a hivatalos időben hozzáférhető legyen.
Gyártsunk munkát magunknak – jogkövetkezmény
Számtalan KLÉSZ alá tartozó érintésvédelmi dokumentációban szerepel a következő vizsgálatok elvégzésének módja és időpontja. Szinte mindig három évet és szabványossági felülvizsgálatot írnak be – helytelenül. Nem vagyok jogász, de ember igen, és ahhoz nem kell diploma. Nem szeretem, ha átvernek. Nem szeretem, ha jön a szaki, hogy ki kellene cserélni a csapot, amikor csak a tömítés sérült. Nem lennénk felháborodva, ha az idős szüleinket vernék át? Egy érintésvédelmi irat elkészítése akár százezer forintos tétel is lehet. Ahogy mondtam, nem vagyok jogász, de ha téves információt közlök egy jogszabály által megkövetelt iratban, és ebből kár keletkezik, melyik bíróság ne marasztalna el ezért?!
Ki végezheti a felülvizsgálatokat
A jogszabály leírja, hogy „az érintésvédelem szerelői ellenőrzését legalább villanyszerelő szakképzettségű személlyel kell elvégeztetni. Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatának elvégzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók”. Magyarországon a „lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények érintésvédelmi vizsgálatát” az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletének 10/5 pontja szerint „Érintésvédelmi, erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló” végezheti. (Az erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgálója képesítés megfeleltetése az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója képesítés, az azóta már hatályon kívül helyezett 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet szerint.
Ezek szerint érintésvédelmi felülvizsgálatot mind ÉV-s, mind EBF-es végzettséggel lehet végezni, erről is beszéltünk már. Azonban felmerül a kérdés, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti vizsgálatokat ki végezheti el, illetve a villamos berendezés első/időszakos ellenőrzésének jelentését ki készítheti el. A válasz egyszerű: konkrétan ez nincs tisztázva. Fontos azonban megjegyezni, hogy a dokumentáció szétbontása ÉV és EBF részre semmiképpen sem helyes, több szempontból sem. Nézzünk meg párat.
Az MSZ HD 60364-6:2007 minimálisan elvégzendő vizsgálatokat közöl. Ha nem teljesülnek a szabványban lefektetett követelmények – márpedig ha kihagyok vizsgálatokat, mondván, az nem az én dolgom – akkor nem írhatom rá, hogy az adott szabvány szerint végeztem a vizsgálatokat. Ebből már következik a következő pont.
Már utaltunk az OTSZ 390. § (3)-ra: „A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki köve- telménynek megfelelően vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni”. Ha kihagyok a szabvány által megkövetelt részeket, jogszabálysértést követek el.
EBF vizsgálatok nem értelmezhetők használatbavételkor. Mit keres egy EBF-es, mint EBF-es felülvizsgáló használatbavételkor?
Az EBF-es vizsgálatokat KLÉSZ esetén bizonyos részeken még időszakosan sem kell elvégezni. Az OTSZ ezt írja a 212. § (1)-ben: „E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláram-védelem utáni áramköreit –, közösségi-, ipari–, mezőgazdasági– és raktár létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki… Tehát EBF vizsgálatokat a lakások 95%-ában sosem kell elvégezni, ellenben az érintésvédelmi előírásokkal”.
Jogi tanulmányaink vége
Nem jó dolog ez a jogászkodás, uncsi. Éppen ezért a következő cikkektől kezdve végigmegyünk részletesen az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés ellenőrzésének jelentésének elkészítésén. Pontról-pontra fogjuk megvizsgálni a szabvány követelményeit, és azt, hogyan lehet megfelelni.
Addig is szorítsunk Mari néniért!
DokumentálásMSZ HD 60364SzabványokVillanyszerelés