Szabványok

A tűzvédelmi felülvizsgálatról az új OTSZ tükrében

2015/3. lapszám | Rátai Attila |  9726 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Mielőtt folytatnánk, illetve lezárnánk az MSZ 10900 múlt hónapban megkezdett fejtegetését, essen pár szó az új OTSZ-ről, ahol a tűzvédelmi felülvizsgálattal foglalkozó részeket fogjuk megvizsgálni.

Változás történt a tűzveszélyességi osztályok meghatározásánál. Már nem A, B, C, D, E tűzveszélyességi osztályú helyiségeket és szabadtereket találunk, hanem robbanásveszélyes, tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokat. A jogszabály a következőket írja a 9. §-ban, ahol az anyagok tűzveszélyességi osztályba történő sorolását itt találjuk.

OTSZ 5.0 – Az anyagok tűzveszélyességi osztálya

Robbanásveszélyes osztályba tartozik:

• A kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,
• az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
• az éghető gáz, gőz, köd.
• az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. Az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Tűzveszélyes osztályba tartozik:

• A szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
• a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,
• az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
• az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
• a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
• az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb. Az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Nem tűzveszélyes osztályba tartozik:

• A nem éghető anyag,
• az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag,
• az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Konvertálás OTSZ 28/2011 to OTSZ 5.0

Nézzük, mit jelent ez az anyagok eddigi besoroláshoz képest:

• Ami eddig „A”, „B” tűzveszélyességi osz- tály volt, az most robbanásveszélyes osztályba tartozik.
• A „C”, „D” tűzveszélyességű osztályú anyagok tűzveszélyes osztályba tartoznak.
• Az „E” tűzveszélyességi osztályú anyagok ezentúl a nem tűzveszélyes osztályba tartoznak.

EBF szempontból emiatt a vizsgálatok gyakoriságának meghatározásának módjában jelentős változás következik be az OTSZ 5.0 esetében az eddig előírt gyakorlathoz képest. Fontos, hogy a helyiségek, szabadterek besorolása nem az anyagok besorolásához hasonlóan változik. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatával az OTSZ 5.0 a 130. fejezetben foglalkozik, a 276. §-tól kezdődően. Nézzük, mit ír.

OTSZ 5.0 276. § – Mit?

276. § (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:

1. váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
2. a készülékek belső áramkörét kivéve minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és
3. szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

(2) Az alcím előírásai nem vonatkoznak

1. az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,
2. az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.

(3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

Hol kell – hol nem kell?

Ez a rész szinte szóról szóra megegyezik a 28/2011-es BM rendelettel, csak a bekezdések változtak. Láthatjuk, hogy a tűzvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó alapvető előírások nem változtak, vagyis:

• A felülvizsgálatot kisfeszültségű részen kell csak elvégezni (1000 V váltakozó feszültség és 1500 V egyenfeszültség), a készülékek belső áramköreit kivéve.
• A vizsgálatokat közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők kisfeszültségű villamos berendezésein kell elvégezni.
• A lakóépületek áramköreit csak fázisonként 32 A-nál nagyobb névleges túláramvédelem esetén kell vizsgálni.
• Ha egy áramkör 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, de a tápellátását legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből kapja, akkor is vizsgálni kell.
• Szabadtéren minden fogyasztói berendezést vizsgálni kell.
• A vizsgálat ugyanúgy nem kell, hogy kiterjedjen a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

Mikor kell – mikor nem kell?

Láthatjuk, hogy az új előírások szerint azt kell vizsgálni, hogy az adott helyiségben vagy szabadtéren, ahol a villamos berendezést üzemeltetik, történik-e 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása, felhasználása.

Ha igen, akkor 3 évente, ha nem, akkor 6 évente kell a felülvizsgálatokat elvégezni. A felülvizsgálat határidejének meghatározásánál a naptári napot kell figyelembe venni. Vagyis, például 2015. március 9-én végeztünk egy vizsgálatot, ahol 6 évente kell ezt megismételni, akkor azt 2021. március 9-ig újra el kell végezni, nem lehet kitolni 2021. december 31-ig. Ez az előírás a 28/2011-es BM rendeletben is így szerepelt.

Átalakítás vagy rendeltetésváltás során a vizsgálatokat el kell végezni, ha a jogszabály az új rendeltetéshez gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg.

Nem értem!?

A jogszabály – gondolom saját magára, az OTSZ 5.0-ra gondol – nem rendeltetéshez köti a felülvizsgálatok gyakoriságát, hanem ahhoz, hogy történik-e 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása, felhasználása. Tehát, ha átalakítás, rendeltetésváltás során csak akkor kell a vizsgálatokat elvégezni, ha a jogszabály az új rendeltetéshez gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg, de a jogszabály a felülvizsgálatok gyakoriságát nem a rendeltetéshez köti, akkor… nem értem!

Most csak két variáció van: 300 liter/kilogramm felett robbanásveszélyes anyag van vagy nincs. Ha a jogszabály szelleme szerint akarok eljárni, az a tippem, hogy ha átalakítom az iskolámat, és történik 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb menynyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása, felhasználása – mert mondjuk OKJ-s tűzszerészképzés gyakorlati oktatását akarom ott elvégezni –, akkor az átalakítás után végeztessem el a tűzvédelmi felülvizsgálatot – amennyiben ez az átalakítás telep- vagy engedélyköteles. (Iskolánál 6 év, az átalakítás után 3 év az időszakos felülvizsgálat gyakorisága.) Kérdés, hogy elképzelhető-e, hogy van olyan tevékenység, amihez 300 kilogramm/liter robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag kell, de a tevékenység gyakorlása nem telep- vagy engedélyköteles?

Ennél a pontnál további változás történt az előző OTSZ-hez képest. A 28/2011-es verzió szerint ha a tűzveszélyességi osztály – pontosabban a tűzveszélyességi osztály változása miatti felülvizsgálatok előírt sűrűsége – nem is, de a rendeltetés megváltozott, akkor is el kellett végezni átalakításkor a tűzvédelmi felülvizsgálatot, ha „A” és „B” esetén 2 év, „C”, „D” és „E” esetén 4 év eltelt a legutolsó tűzvédelmi felülvizsgálat óta. Az OTSZ 5.0 esetén nincs semmilyen előírás ezekkel kapcsolatban az előbb tárgyalton kívül.

Mi szerint, hogyan?

Az 54/2014. OTSZ kimondja a 277. § (5) szerint: „A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.”

Eddig ez a rész így szólt: „A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény,illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik” (28/2011-es OTSZ 214. §).

Az új OTSZ szerinti megfogalmazás korrektebb, és kevesebb félreértésre, félremagyarázásra ad lehetőséget. A 28/2011-es OTSZ-ben 213. § 1-es szakasza) találhatunk egy meghatározást, amely a mostaniból „hiányzik”: „E fejezet szempontjából a tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul.” A felülvizsgálatra vonatkozó műszaki követelmény – nemzeti és európai uniós szabványok összessége – úgyis tartalmaz minden ide vonatkozó előírást. A felülvizsgálat részeként el kell végezni a villamos berendezés környezetének értékelését, és a tisztázni kell a hely robbanásveszélyes zónabesorolását.

Az eddigiekhez hasonlóan a vizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Nem az a helyzet, hogy ahova a felülvizsgáló beszabadul, ott mindent vizsgál – két feltételnek kell teljesülnie:

• az üzemeltető nyilatkozik, hogy az adott berendezést a technológiából adódóan rendszeresen használják és
• az hordozható készülék.

Nem változott az sem, hogy a felülvizsgálat elvégzésekor tapasztalt hibákat rögzíteni kell a minősítő iratban, és a felülvizsgáló által kijelölt határnapig kell azokat megszüntetni.

Ami hiányzik

A 28/2011-es OTSZ külön kikötötte, „hogy vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik”.

Ez az újban nincs benne. Persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve a kertész is elvégezheti a vizsgálatokat, hiszen a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről egyértelműen leírja, hogy erősáramú berendezések felülvizsgálására, minősítő nyilatkozat megtételére csak erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója jogosult.

Nagyjából ennyit az új OTSZ-ről. Most folytassuk az MSZ 10900 múlt hónapban meg-kezdett ismertetését. Nem sok van hátra.

MSZ 10900:2009
kapcsolók, kapcsolókészülékek, csatlakozók, lámpafoglalatok, biztosítók, műszerek, elosztótáblák, kapcsolóberendezések és irányítástechnikai berendezések ellenőrzése

Kapcsolók

Névleges bekapcsolási, megszakítási áramok.

Kapcsolókészülékek
Szúrópróbaszerűen kiválasztott készülékeket – akár kézi, akár üzemszerű működtető energiájukkal – legalább háromszor ki-be kell kapcsolni a működőképességük ellenőrzése céljából. Ellenőrizni kell a biztonsági reteszelések működőképességét is. Továbbá ellenőrizni kell a kapcsolókészülék jelzéseit és feliratait.

Dugós csatlakozók
Ahol előírás, ellenőrizni kell, hogy 1) a dugaszolóaljzatok védőérintkezősek-e, 2) nincs-e olyan mechanikai sérülésük, amely téves dugaszolást tenne lehetővé.

Lámpatestek
Szükség esetén tapintással ellenőrizendő, hogy nem melegítik fel veszélyes mértékben a közelükben lévő éghető anyagú szerkezeteket.

Biztosítók
Feliratok és át nem hidalásuk ellenőrzése, a már leírtak szerint.

Műszerek
Szúrópróbával ellenőrizendő, hogy feszültség- és árammentes állapotban nullát mutatnak-e, valamint azt, hogy üzemszerű állapotban látható kitérést adnak-e.

Elosztótáblák
Feliratokkal kapcsolatos követelmények ellenőrzése, alkalmazott túláramvédelem ellenőrzése, illetve hogy az elosztótábla nem melegszik-e túl.

Kapcsolóberendezések
Fázisegyezőség fennáll-e a párhuzamos kötéseknél. Ha nem egyező fázisokat kapcsol, megegyezik-e a forgásirány, és van-e feltűnő felirat, amely tiltja a párhuzamos kötést. Ha több áramforrásról érkezhet feszültség, ellenőrizni kell, hogy fennállnak-e a párhuzamos járás feltételei, vagy megfelelő módon meg van-e akadályozva a párhuzamos járás.

Ellenőrizni kell, hogy egyik áramforrás különálló táplálása esetén annak fogyasztói ne használják más áramforrás nullavezetőjét kiegyenlítő vezetékként. Vizsgálni kell a kapcsolóberendezések kapcsolási rajzának meglétét is.

Irányítástechnikai berendezések
Szúrópróbával ellenőrizni kell a biztonságtechnikai célt szolgáló reteszelések működőképességét.

MSZ 10900:2009 – Vezetékek ellenőrzése

Vezetékek alkalmazhatósága
Föld vagy fémszerkezet nem használható üzemszerű áramok vezetésére.

Vezetékek állapota
Az alkalmazott vezetéktípus megfelel-e a létesítési és biztonsági követelményeknek. Szemmel követhető helyen mindenütt, egyéb vizsgálatok céljára feltárt minden helyen, de legalább helyiségenként egy találomra kiválasztott helyen kell ezt megtenni.

Vezetékek túláramvédelme
A 32 A-nál nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelmi eszközök beépítési helyén szúrópróbaszerűen megtekintéssel elle- nőrizni kell, hogy nincs-e tiltott túláramvédelmi eszköz a többfázisú vezetők nullaveze-tőiben, az egyfázisú szakaszok külön színnel jelölt nullavezetőiben vagy a többvezetős (egyenáramú vagy egyfázisú) rendszerek középvezetőiben.

Szúrópróbaszerűen megtekintéssel kell ellenőrizni, van-e kötelezően előírt túláram-védelmi eszköz az olyan egyfázisú vezetékrendszerekben, ahol a nullavezető nincs külön színnel megjelölve.

Vezetékek színjelzése
Megtekintéssel ellenőrizni kell, hogy az egyes szigetelt vezetők színjelölése megegyezik-e az ellenőrzés vagy a létesítés idején előírt színjelzéssel. Ezt szemmel követhető helyen mindenütt, egyéb vizsgálatok céljára feltárt minden helyen, de legalább helyiségenként egy találomra kiválasztott helyen kell megtenni.

Vezetékek elhelyezése
Ellenőrizni kell, hogy a vezetékek elhelyezése megfelel-e a létesítési és biztonsági követelményeknek. Ezt is szemmel követhető helyen mindenütt, egyéb vizsgálatok céljára feltárt minden helyen, de legalább helyiségenként egy találomra kiválasztott helyen kell megtenni.

Vezetékkötések és -csatlakozások
A vezetékkötéseket és -csatlakozásokat szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

A vezetékek szigetelési ellenállása

• Az ellenőrzés során a vizsgált hálózatot szükség szerint szakaszokra kell bontani.
• Meggerrel vagy hasonló szigetelésvizsgálóval meg kell mérni az egyes szakaszok üzemszerűen feszültség alatt álló részeinek földhöz képest lévő szigetelési ellenállását.
• A vizsgálófeszültség minimum a vezetékrendszer üzemi, maximum a vezetékrendszer névleges szigetelési feszültsége legyen.
• A szigetelési ellenállás megfelelő, ha száraz helyiségben minimum 0,2 M , időszakosan nedves, marópárás helyiségben vagy szabadtéren minimum 0,1 M.
• Azokban a helyiségekben, ahol állandó szigetelésellenőrző rendszer van kiépítve, nem kell a szigetelési ellenállásmérést elvégezni.
• TN-rendszerű hálózatokban a nullave-zetők szigetelési ellenállásellenőrzését nem kell elvégezni.
• TN-rendszerekben nem kell elvégezni az egyfázisú fogyasztók utolsó (a fogyasztóhoz legközelebb lévő) kapcsolója utáni, 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelmi szervvel védett részek fázisvezetőinek szigetelési ellenállásmérését, amennyiben ezek PEN vezetős áramkörök.

Fontos, hogy ne keverjük az MSZ HD 60364-6:2007-ben előírt értékekkel, amikor jegyzőkönyvet írunk, ez gyakran megtörténik. (AZ MSZ HD 60364-7:2007 1, illetve 0,5 M-t ír elő.)

MSZ 10900:2009
védőcsövek és tartozékainak ellenőrzése

Az alkalmazott védőcső és vezetékcsatorna típusa megfelel a létesítési biztonsági követelményeknek? Ezt szabadon szerelt védőcsöveknél és vezetékcsatornáknál a szerkezetek megbontása nélkül, szemmel követhető helyen mindenütt, védőcsöveknél és vezetékcsatornáknál az egyéb vizsgálatok céljára feltárt helyeken, de legalább helyiségenként egy találomra kiválasztott helyen kell megtenni.

A védőcsöveken, vezetékcsatornákon, valamint ezek kötésein, csatlakozásain nincs-e olyan törés, sérülés vagy más hiányosság, amely a védőcső és vezetékcsatorna-rendszert alkalmatlanná tenné rendeltetésének betöltésére. Ezt szabadon szerelt védőcsöveknél és vezetékcsatornáknál a szerkezetek megbontása nélkül, szemmel követhető helyen mindenütt ellenőrizni kell. Doboztetők meglétét a szerkezetek megbontása nélkül is látható helyeken mindenütt ellenőrizni kell.

MSZ 10900:2009 – Minősítő irat

Az ellenőrzés befejezését követően minősítő iratot kell készíteni, a következő tartalommal:

1. Az ellenőrzés időpontja – a kezdete és vége.
2. A vizsgált létesítmény pontos megnevezése, a vizsgálat tárgyának pontos, egyértelmű határainak meghatározásával.
3. Az ellenőrzés alapját képező szabványok, a hivatkozási számok megadásával. (A szabványosságtól való eltérés esetén csatolni kell az azonos biztonsági szintet igazoló nyilatkozatot – megjegyzendő, hogy ez az OTSZ szerint nem elegendő.)
4. Ha vizsgált helyiségekre, szabad terekre vagy egyes részeire a kisfeszültségű villamos berendezések száraz helyiségekre vonatkozó követelményein kívül más követelmények is vonatkoznak, akkor annak rögzítése, mely részekre milyen követelmények vonatkoznak, ki állapította ezt meg, és mi volt e megállapodás alapja (személyes megtekintés, az üzem technológiai leírása, hatósági döntés stb.).
5. A vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok (hibavédelmi, érintésvédelmi mérések; robbanásbiztossági bizonylatok stb.) felsorolása.
6. A vizsgált berendezések minősítését (megfelel/nem felel meg), valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hibát, hiányosságot, azok helyének beazonosítható leírását.
7. Összefoglaló minősítő véleményt kell megfogalmazni arról, hogy e berendezés a rendeltetésszerű használatra villamossági szempontból megfelel-e, továbbá javaslatot kell adni a talált hiányosságok megszüntetésének sürgősségére, és a veszélyt okozó berendezésrész működésének esetleges ideiglenes szüneteltetésére vagy leállítására is.
8. Az ellenőrzést végző személy vagy személyek neve, aláírása, szakképzettséget igazoló vizsgabizonyítvány száma, ha az ellenőrzést gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírás is szükséges.
9. A vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet neve és telephelye, vagy ha a vizsgálatot magánszemély végzi, annak lakcíme.
10. A vizsgált berendezés egyvonalas kapcsolási rajza vagy erre való hivatkozás a tápponttól a felhasználói berendezésekig (a felhasználói berendezésekig – a felhasználói berendezés bejelölésével –, a 32 A-nál kisebb névleges áramerősségű túláram-védelem utáni részek nélkül).

Láthatjuk, hogy az MSZ 10900 és az MSZ HD 60364-6:2007 között vannak hasonlóságok, de nem lehet összekeverni őket. Más a szemléletük, a céljuk és az elvégzés módja. Ne keverjük őket!

Maradt még egy adósságom. Mit tegyünk, ha olyan tűzoltóval találkozunk, aki jogszabályellenesen tűzvédelmi iratot követel tőlünk? Az MSZ HD 60364-6:2007-et nevezzük át tűzvédelmi iratnak, és hadd örüljön neki. Az, hogy annak nem sok köze van hozzá, nem számít, de – hadd éljek már egy tűzoltós hasonlattal – lelohasztja az izzó kedélyeket. Különben sem szeretnénk olajat önteni a tűzre.

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (új OTSZ) kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó előírásai a 276. § (2) a) pont szerint nem vonatkoznak az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra. Tehát a tűzoltónak nincs joga kérni használatbavételkor a tűzvédelmi iratot!

A szakmának jó lenne, ha végre megszűnne az érintésvédelem – tűzvédelem – villamos berendezés ellenőrzése bonyodalom. Addig is figyeljünk, hogy – amennyire a jogszabályok engedik – szabványosan kormányozzuk hajónkat.

DokumentálásMSZ 10900MSZ HD 60364Szabványok

Kapcsolódó

---